Viszák (Vas megye, Õrség)

A magnófelvételt készítette Végh József 1960. október 24-én.

Adatközlõ: Mihálka Kálmánné Sebõk Mária, 63 éves.

Lejegyezte Végh József 1967-ben.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

A szinkronizációt ellenõrizte:

***/

ÈHáD mikor disznuoöleÐd van rëggeÐ, ÈösszehijjoG, Èmëkkië´szittyëk elüö´ször a rëggeÐlit. ÈKáÏvics csinßáÏlunk, kalácsot sütünk, ÈpálinkaÏÈ. ÈAkkó összehijjok a rokkonyokaÏtÈ, ÈosztáÏn mëgrëggeÐlizünkÈ. ÈHá elüö´ször mëgy a páÏlinkaÏ, kalács, Èazutám mëgy a, azutáÏn Ègyün a káÏvi£ë¡. ÈMikor e mëgvuo´t, akkor osztáÏn Èna eÐmbërëk mënnyünkÈ. ÈAz asszonyok fogÔgyák a vië´rës tálot, Èvüszik. ÈAz eÐmbërëk mëg ÈmënneÐk. NaÏ moÐs ki fogÔgyaÏ mëGÈ? ÈKi mëgy beÐ ië´rtë. ÈIzië´ tanakonnak. ÈHáÏt ëggy asztám mië´gis csak váÏlaµkozik, aki beÐmëtyÈ. ÈMëkfogÔgyáÏkÈ, ÈhuzzáÏk kü a disznut. Ëggy a láÏbáÏt mëkfogÔgya, ëggy a faÏrkáÏt, a máÏsik a fülitÈ, ÈosztáÏn szië´pen kühuzzáÏk a disznuÐt. Ott asztáÏm mëgölik, Èa vië´rt szië´pen kifolattyok, beÐleÐeÐresztik ëty táÏlboÐÈ, ÈosztáÏ aÏkko ugy vüszik a pörZsölüreÐÈ. ÈOtt asztáÏm mëkpörZsülik, ÈmüÐnk mëg az asszonyok mëg vüszik a foru vizet, ráÏöntözzök, mëkpuculláÏk, ÈosztáÏn akko gyüheÐd beÐ, ÈhozzáÏg beÐ a bontuo´szië´kreÐÈ. ÈOtt aÏsztáÏn akko Èa mië´száÏros, aki iërti a szië´dbontáÏst, az osztán nekiáÏl, bontyaÈ. ÈElüö´ször a láÏbokaÏt szëdi, azutáÏn fölhasittyaÏ, akko szalonnád vëszi lëÈ Èruo´laÏ. AÏkkor osztáÏny gyün a husÈ. ÈAz asszonyok mëk kië´szittik az ebidëØt, kië´rik a hust, a leÐveÐsneÐg valut, a Èa süthusnak vaÏlút. ÈMindënfië´leÐ hust kië´rneÐk, aÏsztáÏn füö´zik a hustÈ. ÈMëkfüö´n az ebië´d, osztá² akkoÈ összehijjok mëgin, ismië´t az e- rokkonyokatÈ, Èakik má szië´tmënteÐk, osztáÏn akko mëktartyok az eÐbi£ë´¡dëtÈ. ÈIlleÐn a disznu£o´¡öletÈ.

ÈIt nëm vuo´t az divatÈ.

{-1 <Igen>.}

<ÈHaÏllaÈ>. ÈE nëm vuo´t elü£ö´¡b divaÏtÈ.

{-1 ÈNemÈ?}

ÈNëm áÏmÈ, Èmind moÐst, hoty hát, Èe ö i£ë¡veÐ- ië´veÐkig udvarunanaÏk neÐki, elüöbb eÐ nëm vu£o´¡t divaÏtÈ./

{-1 È/Hát hogy <vót> elõbbÈ? <ÈAszt tessék elmondaniÈ>.}

<ÈEÐlüö´bÈ>, <Èja> hát ugyë elüö´bb. Uv vuo´t háÏt, hotyÈ Èküszëmli´të az a leÐgin, hoty hátÈ Èmëlßik lëáÏnt akarja. ÈKüszëmlitë, ÈdeÐ miëk szu£o´¡nyi së meÐrt neÐkiÈ.

ÈDeÐ eÐm most nëm odamëgyÈ? ÈOÏdaÏmëgyÈ?

{-1 ÈNemÈ.}

ÈNëmÈ. ÈNië´zzë aszt akarom mok- beÐlüllë. MeÐsit akarok rolla mondanyi. Itt a faluba törtint eÐzÈ. ÈËggy, Èëgy eÐmbër, hát ëty kicsint ollan hibbaÏnt fië´le vuo´t ni, hát a felesië´gë mëg ügyeÐsseÐbb vuo´t, Èbe mikó má most a gyeÐrëkëji mëgnyüö´tteÐkÈ, Èaz a alvië´gre az öreg Jancsi bácsi ott a Tiszak uttyogba [a megelõzõ szövegrész érthetetlen], most a tië´lën huo´t mëg. ÈHáÏt osztáÏn tuggya ëccë csak a fija aszongya neki, aszongya: NaÏ, NyaÏnyaÏ, Èigy ÈaszongyaÏ háÏt hun vuo´t magáÏnaÏk az eszjë, aszongyaÏ, hogy maÏgaÏ illenho eÐmëntÈ. ÈAszongyaÈ: ÈJaÏ, taÏláÏ të az gondulot, elüö´bb is uv vuo´t, mint moÐst. ÈAszongya: Èëccë beÐszitem veÐlëÈ, Èmim mëgeÐsküttünkÈ. ÈAszongya, ëccë, beÐszitem veÐlë, Èmim mëgeÐsküttünk. Nëm áÏm ugy, mim most aszongya, Èhogy ië´vekig aszongya Èott udvarunaÏk, odaÏ´ jáÏr hozzáÏ, aszongya. ÈCsupáÏn ëccë beÐsziteÐm veÐlëÈ. ÈHáÏt mondok ity törtint eÐlüöpp. ÈIv vuo´tÈ.

{-1 ÈÉs akkor, mikor kiválasztották mégis aÈ}

ÈNa hát ugyë asztám mint szokják mondanyi, ugyë jobbaÏn eÐlüö´bb a szülüöÏ´g váÏlasztottaÏkÈ. ÈNëm um mim moÐst. Elüb jobban a szülüöÏ´k ugyë. HáÏt hogy Ènahát akko osztán hát ahoÈ | ÈrábeÐszitik, hát eÐmënt hozzá, vaj eÐ kö- eÐ köllött neki hozzá mënnyiÈ. <ÈHáÏtÈ>.

{-1 ÈNa és hogy rendeszték meg a lakodalmatÈ?}

ÈHát ugyë a lakodalmaÏt ugyë hát akko ugyë asz mëkhatárosztáÏk @@@È, Èhoty hogyaÏnÈ hogyaÏn taÏrcsáÏk, ëty heÐlën tartyák-ë, kië´t heÐlën tartyáÏk-ëÈ.

{-1 ÈHát a néni mire emlékszik rá? Milyen lakodalmakon vett résztÈ? ÈNa, mikor két helen tartották, akkóÈ Èmi volt a võlegényes háználÈ? <ÈOtt> kik gyüttek összeÈ?}

ÈHát <ugyëÈ>, Èhát ugyë a mënyasszonyos háÏsztú mindënki eÐmënt, a vüö´legië´nyës háÏsztu is eÐgyütteÐk áÏmÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈUgyë> a vüõle-, ugyë mënyasszonyháÏzná vuo´t a vaÏcsoraÏÈ |

{-1 <ÈMhmÈ>.}

<Èmëg rëgge> a rëggeÐliÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

<ÈAkkor> osztá² mëntek a | vüö´leginhászho, eÐkisië´rtik a mënyaÏsszontÈ, ugyë oda elkisië´rtik. Akkor osztán ot mëg vuo´t az eÐbiDÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈHáÏt ot mëg vuo´t az eÐbiDÈ. <ÈAkkor háÏÈ>.

{-1 ÈIgenÈ. ÈÉs ki fõzött igy a lakodal<makbaÈ>?}

<ÈHó, hát> ugyë od vuo´tak illen jop füö´züö´ asszonyok kiváÏlogaÏDvaÏ gaÏzdaÏsszonyknaÏkÈ.

{-1 Igen.}

<ÈHáÏ az a> akik hát jobban ië´rtëttik a füö´zistÈ. ÈOsztáÏn aÏzog vuotaÏk kiváÏlogadvaÏ. HáÏt azok. ÈMeÐlleÐttëg vuo´tak ileÐn seÐgiccsië´gek, ugyë mosogatuk, mëg aÏmi háÏt, Èamit mindënt háÏt, aÏmit a heÐliéreÐ vagy a heÐlëgbeÐ hortak oda, viszhordu¤oÏ´¢ mëg mindën illeÐsmi, deÐ aÏ füö´zük, hát azok ki vuo´tak váÏlasztovaÏ. HáÏt ollanÈ

{-1 ÈIgenÈ.

Ètudákosabbak, <akik jobban értëÈ>

{-1 <ÈeÐzëk jobbanÈ> <Èértettek az ijen fõzéshözÈ>}

<ÈAkik jo, akik jobbaÏn a háÏn a> füö´zéshö <jobban ië´rtëtteÐkÈ.>

{-1 ÈNa és mi vót itt a szokás, mikor hazajöttek a templombul? Akkor mit csináltakÈ?}

ÈAkko eÐlüö´ször eÐmënteÐk a kocsmáÏboÐÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈOtt a kocsmáÏbo mulattak eÐlüö´szörÈ. KocsmáÏbo , mer háÏt aszt a a fiataÏlsáÏg, a a aki nëm vuo´t hivatalos is nagyo² váÏrtáÏk, Èa kocsmáÏbo>, ho miko mënneÐk oda, az esküvüö´kÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>. <ÈMhmÈ>.}

<ÈNaÏháÏt> osztáÏn, akko odaÏmënteÐk eÐlüö´szörÈ. ÈOnnan oda asztán akko a háÏzigaÏzdaÏ, miko kië´z vuo´t a vacsora, vaÏlaÏkit lëküdöttÈ. ÈHo naÏ a kië´sz a vaÏcsoraÏ. Mënnyëtëk ië´rtëk, ÈgyüjjeÐneÐk hazaÏ. ÈOsztáÏn akko gyütteÐk nagy nuo´taszuo´veÐ haÏzaÏÈ. <ÈHáÏtÈ>.

{-1 <ÈMhmÈ>.}

ÈOdaÏ. AÏkkoraÏsztáÏm mëkkeÐzdüdött a táÏluláÏsÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈMindën>kit heÐli izië´, lëüteÐtteÐk sorbaÏÈ, Èmindënkit, háÏtÈ Èvuo´tak aÏsztalok kië´szittëvë. LëüteÐttik. Asztán akko keÐszteÐk táÏlonyiÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈAkko> kezdëtt [így!] a táÏlu<lásÈ>.

{-1 ÈNa és mikor behoszták az elsõ tálat, akkorÈ Èa násznagyÈ hoty hoszta be a? ÈVagy a fõfény hoszta be a tálat? Mi vót <itten aÈ>?}

<ÈHát ugyëÈ | ë vuo´tam olaÏn heÐlën is, aÏhun aÏ hosztaÏ beÐÈ.

{-1 ÈIgenÈ./}

/ÈHátÈ. ÈI£ë´¡n vuo´tam olaÏn heÐlën is, osztáÏn háÏt aÏkko. A mindig mondot ráÏ ëgy veÐrsëtÈ.

ÈIgenÈ.

ÈDeÐ neÐ leÐktöp heÐlëm mëg azië´r itteÏn ViszáÏgon jobbaÏn, mer eÐ nëm id vuo´t ViszáÏgon, it mëk háÏt leÐgjobban csak az aÏsszonyok szoktaÏk. De háÏt osztáÏn ÈeÐlüö´bb uv vuo´t, szoktaÏk áÏm mindën ië´teµre ëggyet-ëggyet hujjáÏntonyiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈKo hosztáÏk leÐgeÐlüöszö a tië´sztáÏt. Ez áÏm az a cifraÏ meÐtit, aÏkit a mënyasszom meÐtitÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈKo osztán> hú, utáÏnno hújjogattak, mind a mindën aÏsszon, hátÈ.

{-1 ÈHát mikor a húst hoszták be, akkor mit montakÈ?}

<ÈHáÏt aÏ husraÏ?> Aszt nëm tudom. A káÏsáÏroÐ <aÏszt tudomÈ>.

{-1 <ÈAz nem vót itÈ>? <ÈKására mit montakÈ>?}

ÈKáÏsáÏraÏ? Miko hoszták a rizsáÏt, akko hoty háÏt: ÈItt aÏÈ. ÈHogyan is vanÈ? ÈHáÏr-, jaÏ. HáÏrmaÏt ugrott a maÏmaÏ, mind elië´gett a hajma. Itt aÏ káÏsaÏ haÏjmaÏ nië´kü, mëgië´lëk a baÏbáÏm nië´künÈ. ÈEÐz vuo´tÈ. Akko a rië´tes. ÈItt a rië´tes, turus, máÏkosÈ, Ènë lëgyën it sënki áÏlmosÈ. ÈJaÏ, aϵra mëg eszt. <HáÏtÈ>. [nevet]

{-1 ÈNa s hát asztán, Èmikor vették le a menyasszonynak a fejérõl a koszorútÈ?}

ÈMiko mëgvuo´t a vüö´leÐginházná az eÐbië´dÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>}

<ÈA> vüö´leÐginházná az eÐbid mëgvuo´t, akkor osztán lëvëttik a koszorutÈ. ÈHát aÏkko lë- akko gyütt a mënyasszony, háÏ akkor, ja akkor sztán a mënyasszonyÈ.

{-1 <ÈÉs azutánÈ>? ÈMenyasszontánc?È È@È}

<ÈElüö´bb> ugyan nëm vuo´t mënyasszontáÏnc, aÏz mozs vaÏn csaÏkÈ.

{-1 ÈMost van csak, <igenÈ>.}

<ÈElüö´b> nëm szoktak mënyaÏsszontáÏncot aÏzië´r, <háÏtÈ>.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈCsak aÏkkó, háÏn aÏkkó lët lëvië´vëÈ

{-1 <ÈIgenÈ>, <ÈigenÈ>.}

<ÈA koszoruÈ>, <ÈháÏtÈ>. È@ deÏ mast, moÐst, ugyë moÐst van a mënyaÏsszon<táÏncÈ>.

{-1 ÈÉs ki muzsikált igy a lakodalmakon?È}

ÈHáÏt ugyë itteÐn, mijuta ië´n eÐmlikszëm it Pankazba ugyë id vaÏnnaÏk ileÐn rëndësÈ | ÈzeÐnië´szëk, cigány<okÈ>.

{-1 ÈIgenÈ.}

De eÐlüö´b aszmonygyáÏk, eÐlüö´b, eÐlüöb mëg ilen paÏraÏszteÐmbërëgbü vuo´takÈ.

{-1 ÈIgen, s azok citeráztak, vagy micsináltakÈ?}

ÈJaÏ, jaÏ. Na nëmhoty citër-, mië´k <heÐgeÐdüzni>, heÐgeÐdüzni is tuttaÏkÈ.

{-1 ÈHegedültek?È}

ÈCitëráÏznyi is, cimbaÏlmoznyi vagy izië´nyi @ sippeÐ, háÏt hogy elüö´p paÏraÏszt eÐmbërëk szoktaÏk muzsikáÏnyiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHáÏt <@@@> ië´n nëm ösmeÐrteÐm, deÐ szoktáÏk mondani it MaÏgyaÏruzsdon vuo´tÈ, ÈKöpüö´nek hitáÏk, aszonygyáÏk, aÏm mëg dudáÏnyi szokottÈ. ÈSzonygyáÏk leÐktöp heÐlën mië´g aÏ paÏszitáÏgbo is eÐszoktáÏk hinyoÐ a Köpüö´t, aszonygyák, az dudáÏtÈ. ÈAÏm mëg vaÏlaÏhogy igy a huo´na alatt Èigy nyomogatta, ni, háÏ szu£o´¡tÈ.

{-1 <ÈJa, igy vót azÈ>.}

ÈJa, <háÏÈ>.

{-1 <ÈÉs mijen> táncokat táncoltak a lakodalomba meg mulatságokonÈ?}

ÈHát ugyë jáÏrtáÏk akkor a keÐringükeÐt is. Csak nëm um mind maÏstÈ.

ÈMhmÈ.

ÈHáÏt nem mind maÏst. Aztán, eÐszt a ÈbeÐ- beÐlië´püst, kië´t lië´püst izië´tik. De hát ugyë palotásnak hitáÏk <ÈeÐlüö´BB>.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

ÈJaÏÈ, háÏt hoty keÐttüt eµre lië´pëtt, kettüt aµra. Ugyë háÏt mos mëg eÐgië´sz máskië´p jáÏrgyáÏk. HáÏt ugye elüöp usz <szoktáÏkÈ>. <ÈHáÏÈ>.

{-1 <ÈCsár>dást nem <tán>coltakÈ?}

ÈDeÐhonnëm. Hát aszt is táÏncu<taÏk, háÏÈ>.

{-1 <ÈHát a> verbunk megvótÈ?}

ÈHáÏt ara nëm emlik<szëm, aµra nëm emlikszëm>, haµÈ.

{-1 <ÈAra nem emlékszik?> JóÈ. ÈNa most néni kérem, hát Èközeledik most már Luca napjaÈ.}

ÈÅhåÈ.

{-1 ÈHát mit szoktak mondani itt a ÈLuca nappal kapcsolatosan? Mit szoktak ijenkor csinálni? <Mit nem> szabad csinálni Luca-napkorÈ?}

ÈHåtÈ, ÈJaÏ. Va- nëm szoktaÏk vaÏrnßiÈ. ÈHlogy aszongyáÏg beÐvaÏrgyáÏk a tikoknak a seÐggit, akko nëm tojnaÏk. Hát Luca naÏptyáÏn nëm szabad vaÏrnßiÈ.

{-1 Igen, igen.}

ÈLucaÏ naÏptyáÏn nëm szabat pië´szt küaÏnßnßiÈ. ÈHáÏt. Nëm szabad sënki háÏzáÏho eÐmënnyiÈ. ÈLuca naptyáÏnÈ. ÈMer, aki valaki házáho eÐmënt, ÈlëpisáÏtottáÏg veÐlë a söprütÈ. [Nevetés.] ÈJaÏ, jaÏ. ÈVuo´lt áÏm illeÏn. MëkcsinßáÏtáÏk. ÈHáÏ a mëkcsinßáÏtáÏkÈ. <ÈJaÈ>.

{-1 <ÈHát> aprószentekkor milyen szokás volt itt a falubaÈ? ÈKorbácsolás nem volt <itt @@È>?}

<ÈJå´>, mondok, mi az, dähogynëm. SupraÏ.È

{-1 ÈSupraÈ.}

<ÈSupráÏtoÐk. SupráÏláÏs háÏtÈ>.

{-1 <ÈNo hát azt a suprálást tessék elmondaniÈ>!}

<ÈSup>ráÏláÏs, háÏtÈ. ÈHáÏt ugyë akkó gyütteÐk rëgge a gyeÐrëkëk. ÈKoráϱ máϱ. Sokszó mië´g áÏgyboÐ ië´rteÐkÈ. ÈHáÏt. Osz<tán vuo´t> neÐkik fonyva ollan vidravilla hosszi supraÏÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>. <ÈIgenÈ>.}

<IlleÐn> hosszi vuo´t ni. OsztáÏn akko avveÐ. Egiëssië´gës lië´ty. Kelisës në lië´gy! ÈAz uj esztendüö´beÐ, fris lië´Gy. ÈVizië´ künnek, borië´r mënny. Borië´r künnek vizië´r mënny. ÈAnnyi pië´nzëd lëgyëm, mint az ië´gën a csillaÏgÈ. ÈHáÏt mëÐg még mi? AÏnnyiÈ

{2 ÈTojáÏsÈ.}

ÈtojáÏsod lëgyëm, mint a RáÏbáÏbaÏ a köveÐcsÈ. ÈEÐgissië´gës liëgyÈ.

{-1 <ÈMhm. Eszt montákÈ>.}

<ÈHáÏt esz szokták mondanyiÈ>. <ÈHáÏt perszeÈ>.

{-1 ÈS a lányokat is elvertékÈ?/}

/ÈEÐl, eÐl, hógynë, lëáÏnyokat isÈ. <ÈHáÏtÈ>.

{-1 <ÈEz vót> a szokásÈ.}

ÈJaÈ.

{-1 ÈHát ÝÈ | Èregölés it nem volt szokázsbaÈ,

ÈNëеmÈ.

{-1 Èkarácsonykor? <NemÈ>.}

<ÈNëm>, nëmÈ.