Vilonya (Veszprém megye)

A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1963. október 4-én.

Adatközlõ: Reszli Józsefné Puskás Mária, 74 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1969-ben.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

Ellenõrizte:

***/

ÈEÐlveÐtëttük kérëm máÏjus elejinnÈ. ÈAkkor asztám mikor kikeеtÈ, ÈaÏkkor | mikor isÈ | Èkiszëttük a viráÏgossáÏt. ÈAµgusztuzsba kiszëttük neki a viráÏgossáÏt, uty száÏlonkén kihuszkottukÈ. ÈAÏkkor asztat szépën összekötösztük, és a | Ètóba eláÏsztattukÈ. ÈAz áÏzoD ben tizënnéÏgy naÏpÈ. ÈAÏkkor kiszëttük, kimostukÈ, Èakkor asz mëkszáÏrogattukÈ, Èakkor azutám mikor jó szároz vót, akkor eltörtük uty tilóvaµ. ÈMå ugyë a régi divatos tiló vótÈ. ÈAÏkkor asztá mikor eµtilósztuk, aÏkkor mëg lët nyomva ÈlábbóÈ, Èazutám mëgim mëg lëtt a | tilóvaµ mëgim mëg lët simítvaÈ. ÈAkkor asztá mëggerebenyesztükÈ, ÈmëksimitottukÈ, Èszépën, akkor aszután fontuk télënÈ. ÈMikor mëkfontukÈ, ÈaÏkkor mëg mëkpucótuk a fonalatÈ, ÈaÏkkor aÏsztán szépëm mëgin fõgombojitottuk, asztá ugy vittük el a takácsmesterhöÈ, Èaz asztá mëkszõteÈ.

{-1 ÈIgen, igenÈ.}

ÈIgën ez igy mënt lëÈ.

{-1 ÈÉs akkor, aµÈ | ÈÝ szoal még aszt kérdezném Ý Ý Eszti nénitõl, hogy aÈ | ÈzásztatásÈ | Èasz hogy ment, a tóba, hogy ásztatták <elÈ>?}

<ÈHoty> szépën beleraktuk a tóba, uty szépën össze vót kötözve kévégbeÈ, Èazutá ujjan tóba tëttük eµ, hogy aviz fölérgye, uty, hogy egészenn eеleptye a viZÈ. ÈRudakat tëttek ráÏjjo, hoty fõ në gyüjjön, mer ha fõgyün, nëm áÐzik ki, akkor an nëm jóÈ. ÈHáÏt szépën eláÏsztoÐttuk, uty, hogy mindik fölérte a viz, mik csak tizënnégy napig áÏzottÈ.

{-1 ÈTizennégy napÈ.}

ÈTizennégy napig, igënÈ. ÈAddig áÏzottÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈAsztán ott száritották is, vaty hogyÈ?/}

/ÈKiterëÏtëttük igy a házok melléÈ. ÈKiteritëttük a foÐl meÐllé, asztá uty száÏrogaÏttuk mëgÈ. ÈIgën. SzáÏrittáÏsa az ugy vótÈ.

{-1 ÈAsztán mit <ݵ, szõÈ>}

<ÈDe még vót> asztá hozzá maÏgos kendër isÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAmit nëm aµgusztuzsba áÏsztottunk e´l, hanëm szeÐpteÐmbër majnëm utójjánÈ. ÈEz a maÏkkeÐndërt, asztat késõbben szoktuk kinyûnyi, mer annak magÔgya vótÈ. ÈA maÏgot asz mëg mëk köllöt vënnyi, mer háÏt máÏsodévre mëgincsak köllöd belüle vetnyiÈ. ÈHáÏt asz mëg máÏ késõbben, asz mëg máÏ októbërba mostuk ki a vizbüÈ. ÈDe asz szinte mëgin ugy áÏsztottuk eµÈ, [lejár a szalag]

{-1 ÈEszter néni, akkor aszt kérdezem, hogyÈ | télen asztán összejöttek-e igy fonó<házagbaÈ>?}

<ÈIgën>, vót fonóházÈ <ÈIgënÈ>.

{-1 <ÈHogyan> ment ott a fonás? Hád bisztosan legények is jöttek, <hogyÈ>.}

<ÈHát> vótak aÏzok isÈ. ÈVótakÈ, ÈHå bizon csak oan kis piláÏcsulló mécs vót, amibe olaj égëtt. AsztánÈ | Èvótunk tizënkettenn is, tizënnégyenn is ëty háÏznáÏÈ. ÈOsztá igy az asztalt körülûtükÈ. ÈOsztá ot viláÏgitott az a kis olajosmécsÈ. ÈHåt összegyüttek a legényëk is oda, Èlányok, ÈaÏsszonyokÈ. ÈUtójjáro asztán vót ën nagy mu´latság [!], mikor bevéÏgeszte a fonyáÏsáÏt mindënkiÈ, Èakko´ csaptak ën nagy laÏkomáÏt, nagy báÏltÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈIgy lëd bevégezve a faÏ´rsaÏngÈ.

{-1 ÈIgen, igen. Szóval ez a farsang <idején voltÈ>?}

ÈFa´rsang idejin vót, <igënÈ>.

{-1 <ÈMégÈ>}

ÈHushagyóra mindënki sietët, hogy eµvégezze. Akkor osztán csaptakÈ | Èuty, hogy annyi ételt össze-vissza fõsztek, mind ëgy lakodalombaÈ. ÈOam baеlt csináÏtoÐkÈ.

{-1 ÈÉs a a takács, az vót itt a faluba vagy <másholÈ>?}

<ÈItt is> vót, a falubaÈ. ÈDe én töbnyire BërhidáÏn szoktam szütetnyiÈ. ÈOt vótak aok a régi öreg embërëg, de mas má nincsënÈ.

{-1 ÈMit szõ- szõttek belõle? Csak <vásznatÈ>}

<ÈMit szõtek>? AÏ vaÏstaÏgbú, ami nëm vót szép kendërÈ, Èaszt mëkfontukÈ | ÈleÐpödõnek is, Èmëk szalmazsáknok az áÏgybo, mëg száÏkoknakÈ, ÈeÐnnek fontuk mëg, ami nëm szép vót. Ami szép vót, amit szépën kifésûtünk, Èmëk szép vót a kendëre, fehér vót, asz mëkszûtükÈ. ÈHåt vót [!] belüle férfigaÏtyaÏÈ, Èmëk férfiing is vót még azelõt, abba a régi viláÏgboÈ.

{-1 ÈI<genÈ>.}

<ÈI>jenëket, mëk türülközzõtÈ, ÈaÏbrosztÈ, Èmindënfélit ijentÈ Èszûteg be<lüleÈ>.

{-1 ÈIgenÈ. ÈMijen vót a régiÈ | Èviselet? Férfiak mibe jártak <régenÈ>?}

<ÈMibe>? BõgatyáÏba, vászongatyáÏbaÈ. ÈUjam bõ gaÏtyáÏt Ý | Èszûtek a taÏkáÏcsokÈ, Èujan | egész | bõ vót. Még abba a templomba is eµmëntek, nëm ugy, mim mámoÈ.

{-1 ÈS fehér, vagyÈ?/}

/ÈFehér vót [!] bizom, mer ahho´ mëkÈ | Èpamukot is vëttünkÈ. ÈIgë. Pamukossan szûték mëg, a szép fehér pamuk vót hozzá, de uty szûte mëg a takács, ugy vegyeZsbeÈ. ÈFele pamuk, fele fonáÏlÈ.