Tapolcafõ (Veszprém megye) A magnófelvételt készítette Végh József 1960. december 8-án. Adatközlõ: Osztódi Józsefné sz. Szemerei Juliánna, 77 éves. Lejegyezte Balogh Lajos 1966-ban. Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára ***/ {-1 ÈNo, ha kiszemelte a võl-, a legény a menyasszonynak valótÈ, ÈakkorÈ, Èakkor utánnaÈ?} ÈHát ugyë, eÐljárt hozzáÏÈ, Èugyë ëgymáost kiismeÐrtíkÈ, ÈbeÐszídileÐgÈ, ÈcseÐleÐkëdeÐtileÐgÈ, Èhát osztá mëkteÐccëtteÐk ëgymásnok, mëkkírtík. Embërt küdöttÈ, {-1 <ÈIgenÈ>.} <Èolan> kírü£ö¡eÐmbërtÈ. ÈSzombati naÏpÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈHát asztánÈ, Èakkor ki£ë¡t heÐteÐt szoktak haÏllaÏsztanyiÈ. {-1 <ÈMhmÈ>.} <ÈHaÏl>laÏsztásidõn, majd az elõt, az alat mëgbeszillikÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈAsztán akkor mëgizeÐntík ëgy bizonyosÈ | ÈeÐmbërtû, hogy | hátÈ | ÈhozzáÏmëgyÈ. ÈSztáÏ akkor mÈ Èvü£ö¡leÐgintül eÐlmënteÐk aÈ | ÈszüleÐji vaj a kírü£ö¡, akit kírü£ö¡nek küdöttÈ, {-1 ÈMhmÈ.} ÈOtt ëggyeÐszkëttekÈ, ÈiФë¢m máÏskorÈ. ÈNa csak gyeÐreÐbeÐ Tërus!È ÈMáÏskor ugyë a fü£ö¡deÐkën vu£o¡t, deÐ mast nincs a fü£ö¡deÐkën, mast nincseÐneÐkÈ. [Nevet] {-1 <ÈA földeken> egyeszkettek, <és akkor> | <mi vót az a> móring, aszt <tessék nekünk elmondaniÈ>!} <ÈHå igënÈ>. ÈAnyiÈ, | <ÈNa hát, a mu£Ý¡rinG>, am mëk külön ëggy ÝÈ | Èpínz vu£o¡tÈ. {-1 ÈIgenÈ./} /ÈAsztáÏn abbul a pínzbülÈ | Èhát ugyë vaÏlaÏmit vëtteÐkÈ. ÈA fiaÏtaÏlok mikor összökeÐrûteÐkÈ, ÈvëtteÐk, beÐlülö valamitÈ. {2 <ÈFölébrett a @@@@È>} [Nevet] ÈNëm baj, ha fölibreÐttÈ. [Nevet] {-1 <ÈIgenÈ>.} <ÈVësz>, vëttek valami ojan közös ci£ë¡lra vajÈ | Èëty páÏr sûdü£ö¡t vajÈ, Èvalamit ijet, vaj ëd daÏraÏb maÏrháÏtÈ. {-1 ÈJó. Tehát így megvolt az egyesz<kedés. Na má> mostÈ} ÈIgënÈ. {-1 ÈHa hozzáÈ- Èkészülõttek a lakodalomhoz, ki hívogatta meg a vendégeketÈ?} ÈHát hotyÈ | Èhun taÏrtottáÏk a lakodalmat, a lëánnáÏl-ë, leginni£ë¡l-ë. Hát aÈ | ÈrokonokaÏt, a teÐstvírëkeÐt, rokonokaÏt. A lëányi£ë¡t is, a leÐginyi£ë¡t isÈ. [A háttérben gyereksírás] {-1 ÈIgen. Nos hátÈ | Èhol gyûltek össze a, a vendégekÈ?} ÈHát elöször a lëáÏnyos háÏznáÏ, meÐr ugy montáÏk, hogy ott a ki£ë¡szfogo£Ý¡t ot taÏrtottáÏk mëgÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈSzombati nap, vagy vasárnaÏp vagy szombatonÈ. {-1 ÈIgenÈ./ /ÈHát osztáÏn akkor mëktartottáÏk, aÏsztán háÏrom hi£ë¡tigÈ | Èuty köllöttÈ ÈáÏnyi, hoty kitëttík üket ÝÈ {2 <ÈzirodaÈ>} {3 <ÈhirdetÈ>} Ètö- zirodáÏobo, a törvínháÏoszholÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈAsztáÏn mëg a teÐmplomba is kihirdeÐttë a tisztëØletës ur, hogy mikor lëssz az eÐljeÐddzísÈ. {-1 Igen.} ÈHoáÏrom hiФë¢tre, osztáÏ akkor mëgÈ | Èlëtt az eÐsküvü£ö¡È. {-1 ÈIgenÈ.} ÈLakodalom mëg a le-, leÐgínyësháÏznáÏ szokot lënnyiÈ. {-1 ÈMhmÈ. ÈIgen. No, és hogy történik a lakodalom, eszt tessék elmesélni <nekünkÈ>.} <ÈHáÏtÈ>, Èugyë mëgmontaák, összöirtaáÏk a rokonokaÏtÈ, ÈlëáÏnyosháÏznáÏ is, a lëáÏnnak a rokonnaitÈ, Èa vö£ü¡leginyi£ë¡t isÈ, Èhát osztá asztatÈ | ÈvaÏsáÏrnapi napÈ, ÈmikorÈ | Èutu£o¡jjáÏra kihirdeÐttë a tisztö§letës ur, hogy osztáÏ ott, akkor máÏ aÏkkor keÐddën szokot mindig a lag-, a lakodalom lënnyi, eljeddzísÈ, ÈlakodalomÈ. {-1 <ÈIgenÈ>.} È<Az eÐs>küvü£ö¡È. ÈAkkor vasáÏrnop osztá kihirdeÐttë ö´keÐt, hát osztáÏn akkorÈ | Èlëttek, vü£ö¡féÏnyëket váolasztottakÈ, Èa lëántul isÈ. {-1 ÈMhmÈ.} ÈHa vu£o¡t ojan rokony, a vü£ö¡leÐgintül isÈ. ÈAsztá a hitta összö a veÐndígëketÈ. ÈA kak- a ki£ë¡t vü£ö¡fínyÈ. ÈHósszi szallagotÈ, Èbotokat, narancsokat a borta, ëjesmitÈ, ÈosztáÏ vasárnapi nap akkor összehittáÏk a náÏsznípeÐkeÐtÈ, Èa veÐndígëketÈ. ÈHát osztán, hogy keÐdreÐ kíszülü£ö¡ggyeÐneÐk, keÐddën lëssz az eÐsküvü£ö¡È. {-1 ÈIgenÈ.} ÈHát osztáÏn keÐddënnÈ | Èaszt is mëgmontáok, hoh háÏny u£o¡rakor lësszÈ. ÈDi´lutáÏn háoromkor vaj keÐttü£ö¡kor, hogy akkorraÈ | ÈkíszüjjeÐneÐkÈ. ÈHát osztán akkorra összömëntekÈ | Èa lëánnak a rokonnyaiÈ | Èa lëáÏnyosháÏszhoÈ, Èa vü£ö¡leÐgin rokonnyai mëg a vü£ö¡leginyës háÏszhoÈ. [Nevet] {-1 ÈNa tessék csak fojtatni, néni kéremÈ!} ÈHát osztán akkor mikor összögyûtek, akkor eÐlmënteÐk az eÐsküvü£ö¡re, páorossan. Elü£ö¡ mënt aÈ | Èmënyasszo²È, Ède a vü£ö¡legíny az a máÏsodik vu£o¡t, a vü£ö¡fínnek köllött a mënyasszonnak veÐzeÐtnyiÈ. {-1 ÈIgenÈ.} <ÈMáÏsodik mëg a vü£ö¡fínyÈ.> [valaki suttog közben, érthetetlen]. {-1 ÈI<genÈ>.} ÈAm mëk koszoruslëányok, ki£ë¡t vü£ö¡legín, ki£ë¡t vü£ö¡fíny vu£o¡t, ki£ë¡t koszoruslëánÈ. ÈMas mëg máÏ többet is szoknak, mas mëg má szoknak nígyetÈ. ÈNíty koszoruslëáÏntÈ. {-1 ÈIgenÈ.} <ÈNígy vü£ö¡>fínt, hát így vu£o¡t. Osztá eÐlmënteÐk az eÐsküvü£ö¡reÈ. {-1 ÈMhmÈ.} <ÈElösször> az irodáÏbaÈ, Èod beiratkosztakÈ, Èsztá mëg eÐlmënteÐk a teÐmplombaÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈA tisztö§let ur mëgeÐsküttettë üketÈ, Èelösszü£ö¡ i£ë¡neÐkü£ö¡tekÈ, ÈimáÏtkosztakÈ, Èasztá² mikor víÐge lëtt, kigyüttek, akkor beÐ | mënteÐk a tisztö§letës urhoÈ, Èvü£ö¡leÐgin mëg a mënyasszon, beÐiratkosztakÈ | Èot isÈ. ÈOsztáÏn akkor hazamëntekÈ | Èa mënyasszonhoÈ. ÈAsztán ot mulattak, ëtteÐk, ittakÈ, Èmig nëm mënt izeÐneÐt, meÐr ha a vü£ö¡leginni£ë¡ vu£o¡t a lakodalomÈ, ÈizeÐneÐt mënt, hogy máÏ kísz a vaÏcsora mëheÐtneÐkÈ. ÈHåt osztáÏ addig ot vu£o¡tak, mig nëm mënt aÈ | Èüzenet i£ë¡rtëkÈ. ÈSztá mikor izeÐntek, akkor osztáÏnÈ | ÈösszögyüleÐkësztekÈ, ÈeÐlbucsusztattáÏk a mënyasszont a szülejitûÈ, ÈeÐlmënteÐk a vü£ö¡leginyës háÏszhoÈ. ÈAkkorra kísz vu£o¡t a vaÏcsoraÈ, Èakkor sztá beÐtálu£o¡takÈ, Èugyë neÐkifoktak a vaÐcsoráÏznyiÈ | ÈvacsoráÏhoÈ. ÈAsztáÏn áÏlt a vaÏcsoraÏÈ. ÈEÐl mëgÈ. ÈMikor máÏ víge lëtt, akkor fölszáÏtak, akkor asztáÏnÈ | Èa zeÐníszëk ráÏhusztáÏk, asztáÏn mulattakÈ. <ÈÍgy lët, igy vu£o¡t a lakodalomÈ>. {-1 <ÈIgen. Mikor kötötték> be a menyasszony fejétÈ?} ÈHajnu£o¡baÈ. [Nevet] {-1 <ÈIgenÈ>.} {4 @@@@} <ÈIgën. Hajnu£o¡baÈ>. {-1 ÈMindegy, ahogy a néni tuggya, jó? <TessékÈ>.} ÈHajnu£o¡È. [Nevet] {-1 <ÈIgenÈ>.} ÈAkkor a svájërt | lëvëttíkÈ, {-ÈMhmÈ.} <Èakkor ëty> piroskeÐndü£ö¡veÐl aátkötöttík. Nekëm ugyan nëm a vu¤o¬¢t, abba az üdü£ö¡be miФë¢g valami ojan fejkötü£ö¡ vu¤o¬¢t rígi viláÏogbo. De ma máÏ csak ëp piroskendü£ö¡vëeµ háÏtraÏkötik, aztá ju£o¡l va´nÈ. {-1 ÈIgen. És akko kezdõdik a meny<asszonytáncÈ>.} <ÈIgën, ak>kor keÐzdü£ö¡dött a mënyasszontáÏ, akko ká¬tosztáÏk, eÐladu£o¡ a mënyasszony, eÐladu£o¡ a mënyasszo²È. [Nevet] {-1 ÈNa, és aki táncolt a menyasszonnyal, az mit tett a <tányérbaÈ>?} ÈMit tëtt? SzáÏsz forintokatÈ. {-1 <ÈMhmÈ>.} <ÈKi ötveÐnt>, ki huszaÏt, kitü´ meÐnnyi teÐllëttÈ. {-1 ÈEz a péndz kié lettÈ?} ÈA mënyasszonyi£ë¡È. [Nevet] {-1 <ÈIgenÈ>.} ÈHål a mënyasszonyi£ë¡ lëttÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈHáÏt osztán abbul amit akartak, vëttekÈ. [...] {-1 ÈAz asszonyok, hát <hogy rendezik> meg eszt a tolfosztót, <mi csinál a> gazdasszonyÈ?} <ÈAszonyokÈ>? <ÈHogyanÈ>? ÈHát Ý libatollat öszögyüjtögetük, az öreÐgit, asztá idë ëggy asztalra kiteritëttük, az öreÐgit. Hittunk ëty pár szomszídasszont, È@ ismeÐrü£ö¡st asztáÏ fosztogattáÏkÈ. ÈBäszígeÐtteÐkÈ | ÈmeÐlleÐttëÈ. {-1 ÈIgen. ÉsÈ | Èmikor befejezõdött a tolfosztás, mi következett utánaÈ?} <ÈAkkor> valami tëjaesti£ë¡t csinyáÏltaÏkÈ. [Nevet.] {-1 ÈIgenÈ.} ÈSztá akkor mëg mulattakÈ. [Nevet.] {-1 ÈMhmÈ.} ÈAmikor csinyáÏtaÏk süteÐmint, tëjáÏt csinyáÏtaÏk, fü£ö¡sztek, osztáÏn ëttek, ittak, mulattakÈ. [Gyereksírás} [...] [Szoktak-e májusfát álítani?] ÈSzoktakÈ. {-1 ÈHogy szokkott az lenni, eszt tessék <elmesélniÈ>.} <ÈHaµt aszt> mëg a fiatu¤o¬¢l leÐgínyëk hosztáÏk ijjeµ, hogy mëk së láÏssa üketÈ. [Gyerekhangok.] ÈEsteÐ mënteÐk eÐl i£ë¡rtë, asztánÈ | Èrëggelre máÏ föláÏllitottáÏk a kocsmaudvarra vagy a jeddzü£ö¡ ur lakáÏsáÏraÏÈ. [Hangos gyereksírás végig.] {-1 ÈMhmÈ.} ÈUgy akkorra máÏ kíszëm vu£o¡t. RáÏraktak mindënt, máÏjus eÐlsejin, mire mëgvër´atÈ, ÈleÐngët mindën ot rajtÈ. [...] {-1 Ètudni mondaniÈ?} ÈEl tudom aszt is valahogyanÈ. [Nevet] {-1 <ÈTessék csak>! Hoty szoktak nekikészülni a disznõöletnekÈ?} ÈHoty szoktunk? HáÏtÈ | Èugyë elösször, eµsü£ö¡ naptyáÏn mindëntÈ | ÈösszösikáÏtunk, täknyü£ö¡kätÈ, ÈdëszkáÏkat, mindënt, ami szüksígësÈ. ÈAsztám maásnaÏp háÏt hozzáÏkíszûtünk. Elhittuk rëggel a disznu£o¡ölü£ö¡t, aki mëk szokta ü£ö¡nyiÈ. ÈMëgü£ö¡tíkÈ, Èmëkpörzsü£ö¡tíkÈ, ÈmëgmostáÏk, azutáÏnnÈ | Ètå´n ëty székre, hossziszi£ë¡kreÈ | ÈraáÏtëttík, asztám mëgÈ | Èfü£ö¡boncu£o¡táÏk. Hát tudu£o¡sÈ, Èaki i£ë¡rtët hozzáÏ, szíjjëeµszëtteÈ. {-1 ÈMhmÈ.} ÈBeÐleÐ a teÐknyü£ö¡be, abba beÐsu£o¡sztáÏkÈ, ÈasztánÈ | Èa suoba áÏltÈ | ÈpáÏr hi£ë¡tigÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈSztáÏ akkor fölraktuk a kímimbeÈ. ÈOt mëg mëgfüstölü£ö¡döttÈ. |