Tapolcafõ (Veszprém megye)

A magnófelvételt készítette Végh József 1960. december 8-án.

Adatközlõ: Osztódi Józsefné sz. Szemerei Juliánna, 77 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1966-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈNo, ha kiszemelte a võl-, a legény a menyasszonynak valótÈ, ÈakkorÈ, Èakkor utánnaÈ?}

ÈHát ugyë, eÐljárt hozzáÏÈ, Èugyë ëgymáost kiismeÐrtíkÈ, ÈbeÐszídileÐgÈ, ÈcseÐleÐkëdeÐtileÐgÈ, Èhát osztá mëkteÐccëtteÐk ëgymásnok, mëkkírtík. Embërt küdöttÈ,

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<Èolan> kírü£ö¡eÐmbërtÈ. ÈSzombati naÏpÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHát asztánÈ, Èakkor ki£ë¡t heÐteÐt szoktak haÏllaÏsztanyiÈ.

{-1 <ÈMhmÈ>.}

<ÈHaÏl>laÏsztásidõn, majd az elõt, az alat mëgbeszillikÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAsztán akkor mëgizeÐntík ëgy bizonyosÈ | ÈeÐmbërtû, hogy | hátÈ | ÈhozzáÏmëgyÈ. ÈSztáÏ akkor mÈ Èvü£ö¡leÐgintül eÐlmënteÐk aÈ | ÈszüleÐji vaj a kírü£ö¡, akit kírü£ö¡nek küdöttÈ,

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈOtt ëggyeÐszkëttekÈ, ÈiФë¢m máÏskorÈ. ÈNa csak gyeÐreÐbeÐ Tërus!È ÈMáÏskor ugyë a fü£ö¡deÐkën vu£o¡t, deÐ mast nincs a fü£ö¡deÐkën, mast nincseÐneÐkÈ. [Nevet]

{-1 <ÈA földeken> egyeszkettek, <és akkor> | <mi vót az a> móring, aszt <tessék nekünk elmondaniÈ>!}

<ÈHå igënÈ>. ÈAnyiÈ, | <ÈNa hát, a mu£Ý¡rinG>, am mëk külön ëggy ÝÈ | Èpínz vu£o¡tÈ.

{-1 ÈIgenÈ./}

/ÈAsztáÏn abbul a pínzbülÈ | Èhát ugyë vaÏlaÏmit vëtteÐkÈ. ÈA fiaÏtaÏlok mikor összökeÐrûteÐkÈ, ÈvëtteÐk, beÐlülö valamitÈ.

{2 <ÈFölébrett a @@@@È>}

[Nevet] ÈNëm baj, ha fölibreÐttÈ. [Nevet]

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈVësz>, vëttek valami ojan közös ci£ë¡lra vajÈ | Èëty páÏr sûdü£ö¡t vajÈ, Èvalamit ijet, vaj ëd daÏraÏb maÏrháÏtÈ.

{-1 ÈJó. Tehát így megvolt az egyesz<kedés. Na má> mostÈ}

ÈIgënÈ.

{-1 ÈHa hozzáÈ- Èkészülõttek a lakodalomhoz, ki hívogatta meg a vendégeketÈ?}

ÈHát hotyÈ | Èhun taÏrtottáÏk a lakodalmat, a lëánnáÏl-ë, leginni£ë¡l-ë. Hát aÈ | ÈrokonokaÏt, a teÐstvírëkeÐt, rokonokaÏt. A lëányi£ë¡t is, a leÐginyi£ë¡t isÈ. [A háttérben gyereksírás]

{-1 ÈIgen. Nos hátÈ | Èhol gyûltek össze a, a vendégekÈ?}

ÈHát elöször a lëáÏnyos háÏznáÏ, meÐr ugy montáÏk, hogy ott a ki£ë¡szfogo£Ý¡t ot taÏrtottáÏk mëgÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈSzombati nap, vagy vasárnaÏp vagy szombatonÈ.

{-1 ÈIgenÈ./

/ÈHát osztáÏn akkor mëktartottáÏk, aÏsztán háÏrom hi£ë¡tigÈ | Èuty köllöttÈ ÈáÏnyi, hoty kitëttík üket ÝÈ

{2 <ÈzirodaÈ>}

{3 <ÈhirdetÈ>}

Ètö- zirodáÏobo, a törvínháÏoszholÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAsztáÏn mëg a teÐmplomba is kihirdeÐttë a tisztëØletës ur, hogy mikor lëssz az eÐljeÐddzísÈ.

{-1 Igen.}

ÈHoáÏrom hiФë¢tre, osztáÏ akkor mëgÈ | Èlëtt az eÐsküvü£ö¡È.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈLakodalom mëg a le-, leÐgínyësháÏznáÏ szokot lënnyiÈ.

{-1 ÈMhmÈ. ÈIgen. No, és hogy történik a lakodalom, eszt tessék elmesélni <nekünkÈ>.}

<ÈHáÏtÈ>, Èugyë mëgmontaák, összöirtaáÏk a rokonokaÏtÈ, ÈlëáÏnyosháÏznáÏ is, a lëáÏnnak a rokonnaitÈ, Èa vö£ü¡leginyi£ë¡t isÈ, Èhát osztá asztatÈ | ÈvaÏsáÏrnapi napÈ, ÈmikorÈ | Èutu£o¡jjáÏra kihirdeÐttë a tisztö§letës ur, hogy osztáÏ ott, akkor máÏ aÏkkor keÐddën szokot mindig a lag-, a lakodalom lënnyi, eljeddzísÈ, ÈlakodalomÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

È<Az eÐs>küvü£ö¡È. ÈAkkor vasáÏrnop osztá kihirdeÐttë ö´keÐt, hát osztáÏn akkorÈ | Èlëttek, vü£ö¡féÏnyëket váolasztottakÈ, Èa lëántul isÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈHa vu£o¡t ojan rokony, a vü£ö¡leÐgintül isÈ. ÈAsztá a hitta összö a veÐndígëketÈ. ÈA kak- a ki£ë¡t vü£ö¡fínyÈ. ÈHósszi szallagotÈ, Èbotokat, narancsokat a borta, ëjesmitÈ, ÈosztáÏ vasárnapi nap akkor összehittáÏk a náÏsznípeÐkeÐtÈ, Èa veÐndígëketÈ. ÈHát osztán, hogy keÐdreÐ kíszülü£ö¡ggyeÐneÐk, keÐddën lëssz az eÐsküvü£ö¡È.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHát osztáÏn keÐddënnÈ | Èaszt is mëgmontáok, hoh háÏny u£o¡rakor lësszÈ. ÈDi´lutáÏn háoromkor vaj keÐttü£ö¡kor, hogy akkorraÈ | ÈkíszüjjeÐneÐkÈ. ÈHát osztán akkorra összömëntekÈ | Èa lëánnak a rokonnyaiÈ | Èa lëáÏnyosháÏszhoÈ, Èa vü£ö¡leÐgin rokonnyai mëg a vü£ö¡leginyës háÏszhoÈ. [Nevet]

{-1 ÈNa tessék csak fojtatni, néni kéremÈ!}

ÈHát osztán akkor mikor összögyûtek, akkor eÐlmënteÐk az eÐsküvü£ö¡re, páorossan. Elü£ö¡ mënt aÈ | Èmënyasszo²È, Ède a vü£ö¡legíny az a máÏsodik vu£o¡t, a vü£ö¡fínnek köllött a mënyasszonnak veÐzeÐtnyiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

<ÈMáÏsodik mëg a vü£ö¡fínyÈ.> [valaki suttog közben, érthetetlen].

{-1 ÈI<genÈ>.}

ÈAm mëk koszoruslëányok, ki£ë¡t vü£ö¡legín, ki£ë¡t vü£ö¡fíny vu£o¡t, ki£ë¡t koszoruslëánÈ. ÈMas mëg máÏ többet is szoknak, mas mëg má szoknak nígyetÈ. ÈNíty koszoruslëáÏntÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

<ÈNígy vü£ö¡>fínt, hát így vu£o¡t. Osztá eÐlmënteÐk az eÐsküvü£ö¡reÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

<ÈElösször> az irodáÏbaÈ, Èod beiratkosztakÈ, Èsztá mëg eÐlmënteÐk a teÐmplombaÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈA tisztö§let ur mëgeÐsküttettë üketÈ, Èelösszü£ö¡ i£ë¡neÐkü£ö¡tekÈ, ÈimáÏtkosztakÈ, Èasztá² mikor víÐge lëtt, kigyüttek, akkor beÐ | mënteÐk a tisztö§letës urhoÈ, Èvü£ö¡leÐgin mëg a mënyasszon, beÐiratkosztakÈ | Èot isÈ. ÈOsztáÏn akkor hazamëntekÈ | Èa mënyasszonhoÈ. ÈAsztán ot mulattak, ëtteÐk, ittakÈ, Èmig nëm mënt izeÐneÐt, meÐr ha a vü£ö¡leginni£ë¡ vu£o¡t a lakodalomÈ, ÈizeÐneÐt mënt, hogy máÏ kísz a vaÏcsora mëheÐtneÐkÈ. ÈHåt osztáÏ addig ot vu£o¡tak, mig nëm mënt aÈ | Èüzenet i£ë¡rtëkÈ. ÈSztá mikor izeÐntek, akkor osztáÏnÈ | ÈösszögyüleÐkësztekÈ, ÈeÐlbucsusztattáÏk a mënyasszont a szülejitûÈ, ÈeÐlmënteÐk a vü£ö¡leginyës háÏszhoÈ. ÈAkkorra kísz vu£o¡t a vaÏcsoraÈ, Èakkor sztá beÐtálu£o¡takÈ, Èugyë neÐkifoktak a vaÐcsoráÏznyiÈ | ÈvacsoráÏhoÈ. ÈAsztáÏn áÏlt a vaÏcsoraÏÈ. ÈEÐl mëgÈ. ÈMikor máÏ víge lëtt, akkor fölszáÏtak, akkor asztáÏnÈ | Èa zeÐníszëk ráÏhusztáÏk, asztáÏn mulattakÈ. <ÈÍgy lët, igy vu£o¡t a lakodalomÈ>.

{-1 <ÈIgen. Mikor kötötték> be a menyasszony fejétÈ?}

ÈHajnu£o¡baÈ. [Nevet]

{-1 <ÈIgenÈ>.}

{4 @@@@}

<ÈIgën. Hajnu£o¡baÈ>.

{-1 ÈMindegy, ahogy a néni tuggya, jó? <TessékÈ>.}

ÈHajnu£o¡È. [Nevet]

{-1 <ÈIgenÈ>.}

ÈAkkor a svájërt | lëvëttíkÈ,

{-ÈMhmÈ.}

<Èakkor ëty> piroskeÐndü£ö¡veÐl aátkötöttík. Nekëm ugyan nëm a vu¤o¬¢t, abba az üdü£ö¡be miФë¢g valami ojan fejkötü£ö¡ vu¤o¬¢t rígi viláÏogbo. De ma máÏ csak ëp piroskendü£ö¡vëeµ háÏtraÏkötik, aztá ju£o¡l va´nÈ.

{-1 ÈIgen. És akko kezdõdik a meny<asszonytáncÈ>.}

<ÈIgën, ak>kor keÐzdü£ö¡dött a mënyasszontáÏ, akko ká¬tosztáÏk, eÐladu£o¡ a mënyasszony, eÐladu£o¡ a mënyasszo²È. [Nevet]

{-1 ÈNa, és aki táncolt a menyasszonnyal, az mit tett a <tányérbaÈ>?}

ÈMit tëtt? SzáÏsz forintokatÈ.

{-1 <ÈMhmÈ>.}

<ÈKi ötveÐnt>, ki huszaÏt, kitü´ meÐnnyi teÐllëttÈ.

{-1 ÈEz a péndz kié lettÈ?}

ÈA mënyasszonyi£ë¡È. [Nevet]

{-1 <ÈIgenÈ>.}

ÈHål a mënyasszonyi£ë¡ lëttÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHáÏt osztán abbul amit akartak, vëttekÈ.

[...]

{-1 ÈAz asszonyok, hát <hogy rendezik> meg eszt a tolfosztót, <mi csinál a> gazdasszonyÈ?}

<ÈAszonyokÈ>? <ÈHogyanÈ>? ÈHát Ý libatollat öszögyüjtögetük, az öreÐgit, asztá idë ëggy asztalra kiteritëttük, az öreÐgit. Hittunk ëty pár szomszídasszont, È@ ismeÐrü£ö¡st asztáÏ fosztogattáÏkÈ. ÈBäszígeÐtteÐkÈ | ÈmeÐlleÐttëÈ.

{-1 ÈIgen. ÉsÈ | Èmikor befejezõdött a tolfosztás, mi következett utánaÈ?}

<ÈAkkor> valami tëjaesti£ë¡t csinyáÏltaÏkÈ. [Nevet.]

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈSztá akkor mëg mulattakÈ. [Nevet.]

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈAmikor csinyáÏtaÏk süteÐmint, tëjáÏt csinyáÏtaÏk, fü£ö¡sztek, osztáÏn ëttek, ittak, mulattakÈ. [Gyereksírás}

[...]

[Szoktak-e májusfát álítani?]

ÈSzoktakÈ.

{-1 ÈHogy szokkott az lenni, eszt tessék <elmesélniÈ>.}

<ÈHaµt aszt> mëg a fiatu¤o¬¢l leÐgínyëk hosztáÏk ijjeµ, hogy mëk së láÏssa üketÈ. [Gyerekhangok.] ÈEsteÐ mënteÐk eÐl i£ë¡rtë, asztánÈ | Èrëggelre máÏ föláÏllitottáÏk a kocsmaudvarra vagy a jeddzü£ö¡ ur lakáÏsáÏraÏÈ. [Hangos gyereksírás végig.]

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈUgy akkorra máÏ kíszëm vu£o¡t. RáÏraktak mindënt, máÏjus eÐlsejin, mire mëgvër´atÈ, ÈleÐngët mindën ot rajtÈ.

[...]

{-1 Ètudni mondaniÈ?}

ÈEl tudom aszt is valahogyanÈ. [Nevet]

{-1 <ÈTessék csak>! Hoty szoktak nekikészülni a disznõöletnekÈ?}

ÈHoty szoktunk? HáÏtÈ | Èugyë elösször, eµsü£ö¡ naptyáÏn mindëntÈ | ÈösszösikáÏtunk, täknyü£ö¡kätÈ, ÈdëszkáÏkat, mindënt, ami szüksígësÈ. ÈAsztám maásnaÏp háÏt hozzáÏkíszûtünk. Elhittuk rëggel a disznu£o¡ölü£ö¡t, aki mëk szokta ü£ö¡nyiÈ. ÈMëgü£ö¡tíkÈ, Èmëkpörzsü£ö¡tíkÈ, ÈmëgmostáÏk, azutáÏnnÈ | Ètå´n ëty székre, hossziszi£ë¡kreÈ | ÈraáÏtëttík, asztám mëgÈ | Èfü£ö¡boncu£o¡táÏk. Hát tudu£o¡sÈ, Èaki i£ë¡rtët hozzáÏ, szíjjëeµszëtteÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈBeÐleÐ a teÐknyü£ö¡be, abba beÐsu£o¡sztáÏkÈ, ÈasztánÈ | Èa suoba áÏltÈ | ÈpáÏr hi£ë¡tigÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈSztáÏ akkor fölraktuk a kímimbeÈ. ÈOt mëg mëgfüstölü£ö¡döttÈ.