Táp (Gyõr-Sopron megye)

A magnófelvételt készítette Végh József 1960. október 2-án.

Adatközlõ: özv. Tánczos Andrásné, sz. Baracskai Zsuzsánna, 70 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1968-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈAµ mikor jártak a legények, mijen napon jártak el udvarolni a lányoknakÈ?}

ÈMijen napo²È? ÈCsütör-, hugyan keÐzgyeÐm, naÈ, ÈvasárnoÐp, keddën, csütörtökö²È, Èszombato²È.

{-1 ÈIgen. És <mikor mentekÈ>?}

<ÈEl szoktak>, el szoktak mënnyi eÐsteÐ a lëjányokhóÈ. ÈAz asszo-, téÐli üdõbe az asszonyok fontakÈ, Èvartak, osztá ott eÐlmeÐsétekÈ. ÈDe ugyÝÈ, Èmim most, hogyÝÈ | Èa lányok elmënnek a legínyëkhõ, Èugy nëm, most a, akkor el nëm mënt vóna ëgy lány a | Èlegínnyel az uccáÏn vígiGÈ. ÈAkkor annyira visszatartotta magát, hogyÝ | Ènëm mënt vóna e sëmennyijér së ël legínnyeµ. Csak | Èmikor eµmënt hozzájok, akkor beszígethettek vele, de máskor bizon, vagy, Èvagy valami mulatságbo e´lvitte, Èakkor, de amugy nëmÈ | Èjártok sohasë, hogy elmëntek vóna a lëjány séÐtáÏnyi a legínnye´È.

{-1 ÈHát hotyha mán | Èmegvolt a kiválasztott | Èlány, szóval megvolt már a menyasszony<jelölt>, akkorÈ}

ÈMég akkor sëÈ.

{-1 ÈNa mostÈ | Èhoty történt a lánykérés? Hotyha már ugyÈ | Èrászánta magát a legény, hogy eszt a lányt el akarja venni feleségülÈ, Èakkor hogyan <kérte meg a kezétÈ>?}

ÈElüõsször Ý valami rokona neki jelmëntÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

<ÈMëk>kírnyiÈ.

{-1 Na hoty történt? Emlékszik ön valami ijesmire? Néni meséjjenÈ!}

È<Hát Ý tuggya> a joatya, hát <Ý nem tudomÈ>.

{-1 <ÈMeg a elment> a rokona mek<kérniÈ>}

<ÈMëk>kéÏrnyi, hát osztá azutá ugy mënt el a legím, mikor má, Èhogy bisztossat montakÈ. ÈDe má azelõÏtt udvarút neÐkijjë, azér elmënt, beÐszígeÐtteÐk. Ugyë az vót az udvarláÏs, hogy eÐsteÐ e´lmënt ëk kicsid beÐszígeÐtnyiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈOsztáÏn akkor, mikor má, annyira, hogy most már itt az üdõ, hát szeÐreÐtníneÐk összekerë, összekerûnyi, hátÝÈ | Èakkor küdött egy rokon embërt, osztán aÏkkor | Èmëkkër, mëgmonta, hom mi a szándíktya, mit akar, hogy mit mondanak, azutá ugy mënt el a legínyÈ, Èosztá méÐg a is mëkkírnyiÈ.

{-1 ÈI<genÈ>.}

<ÈMi>kor má bisztos, bosztosra montáÏkÈ.

{-1 ÈNa most hotyha igy a lánykérés megvót, tartottak-e itt készfogótÈ?}

ÈAszt is taÏrtottaÏkÈ. ÈUt elõtte ëty pár hétte, ëty-két hétte, mikor a lakodalom vótÈ. ÈAkkor összemëntek a rokonyokÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<ÈËty>, a, ëty kisszërü kis lakodalom vótÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAsztá ugy utánna lëtt aÈ | Èlakodalom, esküvõ ëty hetire méÐgÈ.

{-1 ÈÉs mit adott ajándékba a võlegény a menyasszonynak így a készfogó <alkalmávalÈ>?}

ÈHát, éÐnnekëmÈ | Èhusz forintos arant adottÈ.

{-1 ÈIgenÈ? ÈGyûrûtÈ?}

{2 <ÈNëmÈ>.}

<ÈNëm>, ara ak<kor méÐg> minálunk nëm vót gyüriØÈ.

{-1 <È@@@È>}

ÈAkkor méÐg az nëm vót aÈ | Èfijatalokná, hogy gyüriØt aggyanakÈ. ÈHanëm ity písztÝÈ

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<Èat>takÈ. ÈAzutá mëg vëttek a, náÏszajándígba akkorÈ, ÈéÐnnekëm szíp ëty páÏrÈ | ÈsáÏrgo tüzöccsizmáÏt vëttekÈ,

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<Èazutám> bársonkendõtÈ, Èszóval több ijen ruhaféÐlit is vëttek. Azelöd gyürü nëm vót, csak eÐzëkeÐt attáÏk ajándígbaÈ. ÈViszont a mënyasszony, am mëk kendõket adott, valami hét vaj nyóc kendõt adott a võlegínnek jeÐgybeÐÈ. ÈOsztá mikor az odakerût, visszaatta, odatta neki, osztá hasznáhottaÈ.

{-1 ÈIgen. Jó. És a lakodalom hoty történt? Ki hívogatta meg a vendégeket a lakoda<lombaÈ>?}

<ÈVõfin>, két võfínyÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈKét võfíny, azok mind a, ugyan há, ugyann | Èkettüõ, de hát mind a kéÐt házrú szótÝ. A mënyasszonnak is vót võfínnye, a võleginnek is vótÈ. ÈOsztán akik mëg lëttek hívaÈ, Èmer csak jobban ugyë a rokonyok, ismerõsökÈ, Èazok eеmënteÐk osztánÈ. ÈÖsszemënt az egísz rokonsáGÈ. ÈJóbarátÈ.

{-1 ÈÉs hoty történt a lakodalom? Hát már elõzõ nap készültek ugye aÈ. ÈMelyik háznál tartották aÈ | Èaz ebédet meg a va<csorátÈ>?

ÈA zebídët aÈ | Èlëányos házná tartottáÏkÈ, Èvacsorát mëg a võleÐgínyës házná. Akkorra odavittík a mënyasszontÝÈ,

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<Èmire> a vacsora vótÝÈ. ÈAzér ëty kevésÝ | Èvacsora vót a mënyasszonná is, akik ot marattak, méÐg a rokonok, akik nëm akartak lëgyünnyi, deÈ | Èot má nëm, oan siratónak monták aszt ottÈ./

{-1 È/IgenÈ. ÈHát a menyasszonyt hol, mikor kérték ki? Mielõt elmenetek esküdni, ugyeÈ?}

ÈNëmÈ. ÈBent, ugyann akkor is montak rá ëgy veÐrsët, a mënyasszonra, mikor mëntek eskünnyiÈ,

{-1 <ÈIgenÈ>.}

<Ède mi>kor osztá mëgvót a vacsoraÈ, Èaz asztaltú kírtík kiÈ.

{-1 ÈIgenÈ/.}

/ÈOt hosszi veÐrsët montakÝÈ | Èa násznagyokÈ, Èazok <vótakÈ>,

{-1 <ÈIgenÈ>.}

Èazoktú kírte a võfíny, a náÏsznagyoktóÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈOsztán ugyÝ, Ècsinátok ojan viccëketÝ. ÈFölattak ojan mesiéket a násznagyok, hoty ha esztëÐt mëkfejti a võlegíny urunk, Èakkor kiaggyuk a mënyasszont. ÈDe ha mëg nëm fejtikÝ, akkor nëm tuggyáÏk. ÈMikor az éÐn lakodalmam vót, akko is ëggy ojan viccësÈ | Èembër vót, osztám monták neki, ar´a is montaÏ, hotyha mëkfejtitëk eszteÐtÝ | a szót, akkor kiadomÈ. ÈDe bizon nëm tutták. Asz monta, hoh hun vótak a Kriszt, az IstenÈ, Èhugyam mongyam, hugyon <gyün kiÈ>.

{-1 <ÈNyugot>tanÈ.}

ÈA Nojé üdeje elöt hun vótak aÈ | Èkukoricafõdek. Aszonták az Istem markábo. Osztá nëm tutta sënki së <mëkfejtenyiÈ>. [Nevet.] ÈHátÈ. ÈOsz<tánÈ>

{-1 <ÈEz volt>, ez volt a tréfás <@@@È>}

<ÈEz vót> a tréfa hozzájjoÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈCsinátok oan <nagy ma-È>

{-1 ÈNa és menyasszon<táncÈ>?}

<ÈmaskurákotÈ>.

{-1 ÈMaskurát? Na hogy vót a maskuráról? Errõl tessék <valamit mondaniÈ>!}

<ÈMi vótÈ>? ÈBegyüt két fijatalembërÈ. È@ elõÏször aÈ | ÈÝ võfínyëket akasztottáÏk föl a paf- plafomba. FõÏkötöttík dërëkánáÈ.

{-1 ÈI<genÈ>}

<ÈAk>kor lë köllöcs csókúnyi a nyojojóknak. Addig nëm eresztëttík lë, koszoruslëjányoknakÈ. ÈAzután mëg a võlegínt kötöttík fõÏ. Asz mëg a mënyasszonnak köl<lötteÈ>.

{-1 <ÈLe>csókol<niÈ>?}

<ÈHógy>në. Asztá igyÝ | Ècsinátok ojan viccëket, hogyÝÈ | Èmásnap mëg osztánÝÈ | È0csinátok az uccán ën nat-, ën nagy járást, arra láÏncod zörgeÐtteÐk, mindën féÐle, beszalattak, mindën, ojan viccëket csináÏtokÝÈ, Èegísz ëggyÝ | maskurákok vótak másnap is sza [?]. ÈAszt ot jáÏrtáÏk a falut, akik ot vótak, a lakodalmasokÈ. ÈMáÏ az én iØdõmbeÈ.

{-1 ÈHátÈ, Èmenyasszonytánc az mikor vótÈ?}

ÈA vacsora után, mikor kihö-, kijették [?] aÈ | Èaz asztatú. Mikor kigyütt a vacsoráru az asztaµtu, azutá²l lët mingyá a menyasszontáncÈ.

{-1 ÈÉs mit at-, mit adott a vendéga menyosszonynak a menyasszonytán<cérÈ>?}

ÈHátÈ, Èpíszt attak, ki meÐnnyit szántÝÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAzutá vót, aki hátÝ közelebbi rokony, az keszke, kendõket, eÐdínyëketÈ, Èijesmiket attakÈ.

{-1 ÈMijen táncokat táncoltak abba az idõbe, mikor a néni fijatal lány volt, mijen táncokat táncoltakÈ ?}

ÈTuggya isten, csárdásnok hítákÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈcëpëdlinekÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

Èmëg vaÏlcërÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈmëgÈ | Ènë, nëm is tudom mégÈ.