Szuhogy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A magnófelvételt készítette Végh József 1961. december 7-én.

Adatközlõ: Molnár István, 68 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1973-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈHát akkor tessék elmondani nekem aszt, hogyÈ | Èhogyan szoktak aratniÈ. ÈHo-, mikor mennek ki? Talán kezgyük sorjában azzal, hogyÈ | Èmielõtt kimegy a gazda aratni, mit néz megÈ?}

ÈHogy mit néz mëg? HåtÈ | Ètermészetës dolog, mëgnézi å terméÏnt, elsõsorbå mëgnézi å terméÏnt, mer máoskép nëm mëhet ki, hoty kåszå ålå£o¡ våló-ë máor åz å terméÏnyÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

Èlë lëhet-ë vaµgni, våty | Èhod [!] nész kiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈÅsztå£o¡n, igaz-ë, eÏhësz håsonlóån eÏlkészülÈ,

{-1 ÈI<genÈ>.}

<Èmert> csåkisÈ, Ècsåkis eÏz å fontos. ÈLegelõször, hogy mëgnézi å terméntÈ, Èåsztå£o¡n å fëlszeÏreÏlést elkészíti, hoty håÈ | ÈmåorÈ | Èúgy nész ki åz å terméÏny, hoty kåszå ålå£o¡ våló, és mëkkeÏzdi åz åråtåostÈ.

{-1 ÈHány órakkor mennek kiÈ?}

ÈHå£o¡ny óråkkorÈ? ÈEszt maµr åz idõ hozzå mågå£o¡vålÈ. ÈMer hotyhå ojjån åz idõÈ,

ÈKisfijåmÈ, <Èvå->, vålåhoty <hozzaµ në ny-È>[Rászólt a kisfiúra, hogy ne nyúljon a mikrofonhoz.]

{-1 ÈNyugottannÈ | Ènyugottan csakÈ}

ÈHå olyån åz idõ, hogy nincseÏnneÏk hårmåtok, Èåkkor kimëgy åz embër, ånnåk idejébe kimëgyënÈ, Ènégy, öt óråkkor, mongyukÈ.

{-1 ÈIgen, igenÈ.}

<ÈHå hårmåt> nincs, deÏ mëgjeÏgyzëm, hå hårmåt vån, åkkor, åkkor nëm mëheÏt ki, meÏrÈ | Èhaµt åkkor kå£o¡rt csinå£o¡l åz embërÈ. ÈMeÏr lëvaµgjå åszt å terméÏntÈ, ÈmaµrÈ | Èmongyuk mëg åhogy åråtunkÈ | Èhåt, mårokrå szëggyük åszt å terméntÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

Èåz olßlßån åz hårmåt, minthå maµr ëgy víkon sor essõ veÏrteÏ vónå mëgÈ, Èåsztå£o¡n bepenéÏszëdikÈ, Èåsztå£o¡n nëÐhëÐzëÐn is szå£o¡råd må£o¡r åzÈ, Èåmit ëccër vizeÏseÏn åz embër összeØhozottÈ.

{-1 <ÈJóvanÈ>.}

ÈMeÏr åszt csåk egészÈ | Èszét kéne terëgetni, åsztå£o¡nÈ | Ènågy munkåveszteségÈ, Èmongyuk mikor maµ úty szaµridgåtni këll. Hå pedig összëÐszëggyük, åkkor bepenéÏszëdikÈ.

{-1 ÈJóÈ. Na most tessék mondani aszt, hogyÈ | Èhát ki kaszálÈ? ÈMost ne hintázz addig, míg a felvétel <tartÈ>.}

<ÈErics> csåk aµrép kisfijåm, në, hogy esz mëg në mozdídzsd, így nekëd ideÏ nëm szåbåd | közel jönniÈ, [terepmunkás is beszél közben, de nem érthetõ] tënekët szåbåd hållgåtni, de vígyaµzni is kël nekëdÈ. [Rászólt a kisfiúra!]

{-1 ÈNa jóÈ. ÈTehát aszt kérdezem, hoty ki kaszálÈ?}

ÈHåt, hoty ki kåszå£o¡lÈ?

{-1 ÈMhmÈ.}

<ÈHåt, maµr> természetëzs dolok, csåkÈ | Èå férfi kåsz£o¡l, å nõ mëgÈ, Èå nõ szëdi å mårkotÈ. ÈMaµr úgy nevezik, hoty hårmådos å nõ, åki mårkolÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈÅ szaµmos utaµon, å férfi utaµon ëgy nõ, ëÐzÈ, ÈeÏz mongyuk, <eÏz, eÏzÈ>

{2 ÈMindik hårmådos vånÈ}

<Èhårmådos vótÈ>.

{-1 <ÈCsak Molnár bácsiÈ>. ÈBeszéjjen bele, mert @@@ kiváncsiakÈ. ÈNos hát ugye aÈ | Ènõ szedi a markot. No mos mibe kötik össze a búzátÈ?}

ÈBånkå£o¡t csinå£o¡lnåk, maµr íGyÈ | Èfålusi nyelvën <így neÏveÏzzükÈ>.

{-1 <ÈÚty kell, igenÈ>.}

ÈBånkå£o¡t csinaµl åbbúl å terménybûl, åmit åråtunk, pëÐrszëÐ åÈ | Èbúzå vågy, vågyÈ, Èvågy rozs lëgyën åzÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈVågy zåb lëgyën, hotyhå å zåb is ojjånÈ, Èvågy åz åz aµrpaµot. Mindën terménybûl mongyuk mëgÈ ÈúgyÈ, Èhå må£o¡r mëgeÏngeÏdi, hogy lëhed belûlë bånkå£o¡t <csinå£o¡lniÈ>, [valaki belebeszél] Èåkkor åbbúl csinaµjjuk å bånkå£o¡t, és <úty köttyük> åbbåÈ.

{-1 <ÈIgen @È>. ÈJóvanÈ. ÈNa, asztán hát a bankát mibe rakják összeÈ?}

ÈÅ bånkaµotÈ? ÈÅ bånkaµobå csåk köttyük å <kívétÈ>.

{-1 <ÈIgenÈ>. ÈMert a kévéket @@, s asztán ha összehorgyákÈ, <È@@@@È>}

<ÈMikor> összehorgyuk, åkkor åz å kërësztÈ.

{-1 ÈIgenÈ}

ÈHogy így mongyåm mëgÈ, Ètizënnyóc kívét szoktunk ëty kërëzbe råkniÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

Így a földekën, maµr åhol <@@È>.

{-1 <ÈJóÈ>. ÈNa most meddig marat kerezdbe a búzaÈ?}

ÈÅ kërëzbe å búzå åddig måråd, mégÈ | Èårrå nëm tökéletës, hogy åszt maµrÈ | Èmongyuk ijëÐn åsztågogbå beÏ lëheÏt hordaniÈ. ÈHogy ÝÈ | Èmikor, mijëÐn åz idõjå£o¡raµs, åttul függÈ, Èhogy åzéÏr åz å kërëszt jól kiszaµoråggyon. ÈMeÏr åkkor cséplßésnélÈ | Èmaµor itten å båjok vånnåk, meÏr nëm tud åz å, åz å cséplõgép úgy dolgozni, mind åhogy, Èåhogy ånnåk këlleÏneÏ dolgozniÈ. ÈÝ természetëÐs å cséplõgépnek is | Èkerûlhet håmåråp hibaµojå, és å terméÏnt sëÈ | Èbírjå úty kicsépëlni. Maµr åkkor sok szëmveÏszteÏség vånÈ.

{2 ÈIgë²È.}

ÈHotyhå behorgyuk nyirkosån. Mikor jól kiszaµrått åz å kërësztÈ, Ècsåk åkkor horthåssuk beÏ így åsztågogbåÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈNa, akkor asztán a hordás után mi következikÈ?}

ÈÅ hordaµos utaµn természetës å cséplésÈ | ÈkövetkezikÈ.

{-1 ÈMolnár bácsi dolgozott már cséplõgép mellettÈ?}

ÈËgën, dol<gosztåmÈ>.

{-1 ÈNahát, mijen munkát végzett ott a gép mellettÈ?}

ÈÅ gép meÏlleÏtt? HaµtÈ, Èhåt hogyÈ | ÈõszinténÈ | Èszólvaµn maµr errûl, hogy å gép meÏlleÏtt mijëÐn munkaµtÈ, Èitt ëggyik å må£o¡sikå segítségével szoktunk csépëlniÈ. ÈMåjd åsztå£o¡n åz å gåzdå åhovå£o¡È | Èå£o¡llít må£o¡ engëmet, mongyuk hå å, å kåzålrå å£o¡llítottÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈVågy årrå å gép szaµojaµhoz å£o¡llított, maµr így mongyåm mëg, å zsaµkokhoZÈ, Èvågy, vågy å dobrå aµollított, vågy å szålmå | kåzålrå aµollított, åkkor odå kël nekëmÈ | ÈÝ mënni, åhovå åz å gåzdå küldöttÈ. ÈNo, mostån å szålmå | kåzlon vågyok, vågy å åÈ | Èå kålaµ£o¡szos Ý kåzlon vågyokÈ, Èvågy å dobon, vågy å dop szaµ-, illeÏtveÏ å, å gép szaµojaµnaµl, maµr å zsaµknaµl, mikor, hovå ålkålmåznåk haµtÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHåt åz ijëÐn eÏmbër osz maµr åhovå aµolíjaµk, Èmaµr ijëÐn meÏzõgåzdåsaµgi munkå£o¡kkål tisztaµbå vån. Haµt | Ènekëm maµr oszt édös [!] mindëty, hogyÈ | Èhol végzëm å munkaµmåt. ÈHåt természetës, hå nëm érteÏném ki mågåmåt felûle, ëty kicsit këlleÏmeÏtleÏn vónå, meÏr hå | Èåsz mondånaµm, håt, Èhåt nézd csåk édës bårå£o¡tom, én eÏszt ë, eÏszt å munkaµt nëÐm tudom, eÏngëmÈ, Èengëm aµolíjj ëgyebüveÏ, meÏr én eÏvveÏl, eÏvveÏl neÏm vagyok tisztaµbåÈ.

{-1 ÈJóÈ. ÈNa most, Molnár bácsiÈ, Èhallott-e az öregekÈ È-tõl aszt, hoty hogyan történt a cséplés, míg nem volt cséplõgépÈ?}

ÈHåt hållottåm, hogy beszélgeÏtteÏk åz öregëk, hogyÈ | Èvålåmi ojån, ojånÈ | ÈhåjtóÈ | Ègép <vótÈ>,

{-1 <ÈKéziÈ>}

ÈKézi gép, osztÈ |

{-1 ÈÚty haj<tottákÈ>.}

Èúty håjtottaµkÈ.

{-1 <ÈMaga má> ijet nem látottÈ? ÈMaga jönÈ.}

ÈÍjet maµr oszt én nëm <laµottåm>, nemÈ.

{-1 ÈJóÈ. ÈNahát aszt tessék elmesélni aÈ, | ÈMostmá az aratás, cséplést elmontukÈ, Èhogy hogyan történik épp az eleje a munkánakÈ, Ètehát a fõdnek a megmunkálása, trágyázása, meg a aÈ | Èa szántásÈ, Èvetés!È ÈKezdenénk talán azzal, hogy itt is volt vetésforduló, ugye, ebben a kösségbenÈ?}

ÈÖgënÈ, <ÈigënÈ>.

{-1 <ÈNa most> hogyÈ | Èhogy vót ez, amire emlékszikÈ? ÈUgy el ké>ne mondani, hogy, hogyÈ | Èhányas vetésforduló volt maguknál, búzát mivel cseréltek fel, hogy vót ittÈ?}

<ÈHåtÈ> | ÈHåtÈ | Èå búzå, vetés utaµn, maµr å búzaµn kezdëmÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈÅ búzåvetés utå£o¡nÈ | Èezutaµn lektöpszörÈ Èúgy volt, hogyÈ | Èmaµr å búåvetés utaµon, hå jó trå£o¡gyå£o¡s vót åÏz åÏ fõdÈ, ÈåkkorÈ | Èåbbå må£o¡ szoktunk aµorpaµot vetnyiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAµorpaµot vetniÈ | Èvaty pedig rost veÏtniÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈNå, måjd åÈ, Èezëk utaµn, osztaµn hå körülményëk, hå úty hosztaµk, hogy ånnåk å gåzdaµonåk nëm tudom én hogy engedik å körülményei, hogy åsztaµ åszt å földet hot tuggyå trå£o¡gyaµzniÈ, Èå zåpfélét, åszt peÏdikÈ | Èszoktuk å, [nevetés]È | Èå leksovaµonyåp fõdbeÈ. ÈÅ leksovaµnyåp fõdbeÈ.

{-1 ÈIgen, jóÈ.}

ÈÅsztå£o¡n így å, å | zaµrpå utaµn osztaµnÈ, Èvågy å búzå utå£o¡n is szoktuk åszt, hogyÈ | Èültetést, hoty krumplit våty kukuricå£o¡tÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈMaµr, maµr mëjig gåzdåonåk hogy mmÈ | ÈeÏngeÏttë å körülményeiÈ.

{-1 ÈJóÈ. ÈNa most hát a ganéj, a mikor került a földbeÈ?}

<ÈÅ>, ÈeÏz vetés eÏlõt. ÈMer, hogy így mongyåm mëg, å búzaµrul indultunk kiÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈNå, most eÏlsõsorbåÏ ki këllët vónå indulni å | zugårrúlÈ. [Kilégzés, nevetés, valami van a végén.]

{-1 <ÈNa eszt> tessék mondani! Hogy volt az ugar? NaÈ!}

ÈUgår vót hågyvå. Maµr, hogy így mongyåm mëg, fålusi nyelvënÈ | Èugårnåk neÏveÏzzük åsztÈ, Èåmit természetës lë szoktunk trå£o¡gyå£o¡zni búzå ålaµoÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈNå, måÏjd åÏsztåÏt, åszt osztaµn fëlszaµntyukÈ. ÈÍgy neÏveÏzzükÈ, ÈbeugåroljukÈ. ÈLëhorgyuk trå£o¡gyaµvål, és beugåroljukÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈNo åszt beugåroltukÈ, Èmåjt körülbelül åsztå£o¡n mëgint åszt mëkforgåssukÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈÅszt mëkforgåÏssukÈ. ÈForgåtaµsnåk neÏveÏszték, åz ugåråt forgåtniÈ. ÈNo, måjd åsztaµon mikor veÏtni åkårtuk, mégëtyszër mëkszaµntottukÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈMëkforgåttuk, mëgugåroltuk, deÏ åzombån åszt el is boronaµlgåttukÈ. ÈElboro<naµlgåttukÈ>.

{-1 <ÈMég a vetés> elõttÈ?}

ÈÅ vetés elõtt, igënÈ. <ÈÅ vetés> elõtÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈÉs måj mikor maµr vetés ålå£o¡ szaµontottukÈ, Èåkkor természetës, vetés alå£o¡, osz még mëgin beÏveÏttük, oszt åszt mëgin úgy elboronaµlgåttukÈ.

{-1 ÈNa most hogyan vetettek? Géppel <vagyÈ>}

<ÈKéz>zelÈ. <ÈHogyÈ>

{-1 <ÈMaga még vetett> kézzelÈ?}

ÈKézzel igën. <Hát énÈ>

{-1 <ÈMint, hoty tör>tént az a kézzel való vetés? Tessék aszt elmesélniÈ!}

ÈÅ kézzel våló vetés útytörtént, hogyÈ | Èå vetõmågot, åsztåt rëndszerint, åszt ki szoktuk tisztítåniÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈÅszt kitisztítottukÈ, Èåsztaµn haµt å vetõmagot be szoktuk på£o¡szolni[!]È |

{-1 ÈIgenÈ.}

Èvetés elõt. No, ez mikor oszt mëktörténtÈ, ÈåkkorÈ | Ètermészetës ëty kåtåsztraµlis holD földbe, håtÈ, Èhåt ëgy maµzså tísz kilåÈ | Ètermény, vågyÈ | Èkinek hogy eÏngeÏtteÏ å körülményei, vågy | ëgy maµozså, vågy | Ènëm tudom én, de maµr åsz keves ëgy maµozså ëty kåtåsztraµolis holD földbeÈ | Èkézzel vetveÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHåt ëgy maµzså tisz kilåÏ, åhogy mondom. Körülbelül így, ëgy maµozså tísz kilå ëty kåtåsztraµlis holD földbeÈ. ÈNå, åszt osztaµnÈ | Èmëkkesztük beÏvetniÈ. ÈHåt maµr åz å gåzdå, åki evvel foglålkozott, haµt tuttå is må£o¡r åsztåt, hoty hojån formaµbå mëngyën. No, deÈ, Èhogy így mongyåm mëgÈ, Èåz idõ hoz osz mågå£o¡vål mindënt, meÏr hotyhå bevetëk én åbbå åz ëty kåtåsztraµolis holD földbe mongyuk Èojån maµsfél métërmaµzsåÈ | Èbuzaµt[!]È,

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈhánÈ | Èåvvål tålaµn kaµort csinaµoltåmÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈKaµort csinaµoltåmÈ. ÈMer åzéÏr, hogyÈ | ÈåzÈ | ÈúgyÈ | ÈeÏlszíjjå ëggyik å må£o¡sikå£o¡tÈ.

{-1 ÈMhmÈ.}

ÈMaµr íGy fålusi nyelveÏnÈ | Èsûrõ, någyon sûrõ, és ëggyik å må£o¡sikå£o¡t szíjjå, nëm tut fejlõdeniÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈHåt így ëty kåtåsztraµolis holD földbeÈ | Èëgy métërmaµozså vågy ëgy métërmaµozså tízÈ, ÈezÈ | Èszërintem ezÈ

{-1 ÈJóÈ. ÈNa most hát, zsákból vetettek vagy abrozbúl vagy <hogyanÈ>?}

<ÈHåt maµr>, hogy így mongyåm mëg, ijen vetõruhå, åbroszféleÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈÅbroszféle, mer håtÈ | Èszóvål jobbÝÈ, | Ècélszërûbb åbbúlÈ.

{-1 ÈI<genÈ>.}

<ÈÅz> embër åszt mëkcsinaµojjåÈ, Èåsztaµn így vëszi vå£o¡lråÈ,

{-1 ÈIgenÈ.}

Èés eÏrreÏ å kezére rå£o¡csåvårtå å szélitÈ, Ès evvel å kézzel pedig vetët szåbaµjszërûenÈ.