Hangoskönyv

Szárász (Baranya megye) [A moldvai Diósfaluban (Gyoszén) született]

A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1963. november 20-án.

Adatközlõ: Benke Jánosné, 57 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1970-ben.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 <ÈNa, még> asz tessék elmondani Benke néni, a menyekezõ hogyan vótÈ?}

{-1 ÈTessék Benke néni akkorÈ.}

ÈAkkor osztáÈ | Èelmënt, megmonta annak ë lyánnak, Èaszongya, nézzecs csak , tá aszngya, hot te szereted eszt a legintÈ, Èén azét jöttem, met õ ide küldöt hozzát, hoty hát | Èmégis, hotyha akarsz, akkor mongyad nëÐkëÐm, és asztá megmongyuk, mijen eszte jõünk, hogy ljánkérõ lëgyënÈ.

ÈHá jól van, akkor mëÐgmonta a lyán, odahivta az édesannyát, ot [?] Èmåmåjåt, mëg ë | Èzapját ÈodahittákÈ. ÈS akkoÐr kérdeÏszte a @ tåté[?]È: Èez a legén kér ingemet, Ès mit szólnak hozzája, hogy eÐl | ÈeÐl leÐheÐt-ë mënnyek hozzájaÈ, Èvagy neÐm. Hogy mongyák këtëknek az akarattikatÈ. ÈAkkoÐr azÈ, Èzapja asz monta, no fijam, ha neket teccik, akkoÐr neÐkeÐm is teccik, aszongyaÈ. ÈNem én keÐll éllyek vele, ha teÐ keÐll ély vele. Amijent választosz moszt, ullyan lëszën ö§rö§kreÈ. ÈMert e nem zsák kiforditaniÈ, ÈhåÏ ez véglegësÈ.

ÈAkkor ugyë mëggondolkoddzott a lyán isÈ, Èmëgmonta mifeléje mondanivalója vót annak ë nénninekÈ, Ènadnénnyinek, annak, matusájának, annakÈ. ÈS akkor osztáÈ | Èaz eÐlmëntÈ, Ès mëgmonta ë leÏgénnek. No akkoÐr meÐgbeÐszélték ë dolgokat, hogy mijeÐn eÐsteÐ jõjenek el lyánkérniÈ.

ÈNo hát usz, úgy vót a szokász, mindik szombaton eÐszteÐ vót lyánkérészÈ. ÈAkkar odamëntek, fogmegÈ | odafogatta az õ rokkonságát, ë két-háram embërtÈ, Ès veÐleÐ vót négy, négyem vótak veÐleÐÈ. ÈAkkar vót nëÐkëÐ ollyam baráttya, legényÈ, Èamëjiknek puskája vo´tÈ. ÈAkkar lü, amikor adak mekkérték ë lyántÈ. ÈAkkar asztá kezet foktak, met ugy vót, ugy mi²ha moszt is emlékszëm, mi²ha látnám isÈ, Èmikor kezet fogtak it ëggyik e másvaÏl, ës leöntötték ë borvalÈ, Èakkar kün lött az a legény. Az leste, Èlëszteg bé az ablakon, hogy mikor fëlemelték ë kezüket eÏ szëÐrëÐncsés órába, akkor kün lõttek. Künn lõtt õÈ. ÈS akkor mindßá tutták a szomszédak is, no masz lyánkérés vót vålhol, @@È. S akkor szépen akkaÏr asztá leültek, akkor asz szépem még eÐlbeÐszélgették eÏ dolgokot, ugyan hogyan lëgyen, hogy, hogy job lëgyeÏnÈ. FiataloÐknak kévántak sok egésségët, szërëncsét ë házaséletükhëzÈ.

ÈS miutánn asztáÈ | evel végzëttek, akkar követkëzët, akkar a másik nap elmëntek eÏ paphazÈ, Èlekezelõttek eÏ papnáÈ. ÈAkkar onnat hazajöttekÈ, Èakkar eÐszteÐ csinálták e logodnátÈ. ÈAz a logodna ullyan, hogy ott az egész folunak ë lëánya, legénnye mind ot vannak, táncolnakÈ. ÈAkkar egész éje´È. ÈAkkor még ot[?] zöregëk is, a rokonyok, azok is végig tánco´lnak ottam, mulatnak. No, az ëgy logodna, mulaccság, lakadalami logodnaÈ. ÈMikor osztandékÈ | Èonnan, a a logo- lÈ | Èabba eÏÈ | ÈlogodnábaÈ | Èugy van, hogy mikor bémëntekÈ, Èa legényÈ | Èaggyik künn ülÈ, Èamég mënyasszony | sutuba vanÈ. È@@ nálunk ugy, hogy mind van @@, akkar ot van ullyan szóba csinál, ullyanÈ | Èká- itt ugy moÏngyák kájha nëkëÈ, Èfëlcsinálla szépen, s annak os sutuja beÈ. ÈAkkar az a liá... mënyasszony a sutuba ó, s akkar a lányok elõ vótak minDÈ, ÈõrzöttëÐk ott Ý mënyasszont a sutubaÈ. ÈMikor jött eÏ legényÈ, Èakkar kérte Ý Ý az ÝÈ | Èa vórnicsë. Mikor kérteÈ, Èno aszongya, mos jövünk, aszngya, maj ëgyvel keÐveÐssëbben lësznek, aszongyÈ. ÈDeÐµ on, neÐm igaz, mer neÐm aggyuk kiÈ. ÈHaµ, akarjátok, nem akarjátok, ugyis kivëgyükÈ. ÈDe nem egéÏsszen nem ugy van am, még nem, meg nem fizetik, nem aggyuk kiÈ. ÈHát akkor osztandék vaÏgy cukrot attak, illyen bombonyét attak vagy | Èzåhå´rt attak, ugyë olyan koÐckacukrot, itt ugy mongyák kockacukor nëkë. Úgy hát, hogy mindëjiknek kellett adni, ész asztá ugyÈ, ÈakkarÈ Èkivëttük ëÈ | ÈnyírászátÈ. ÈMet nyirászó vót nëØm mëØnyasszo²È, Ècsak mit mongyáÏk úgy, ugyë szájam rájaszokott, ugyëÈ. ÈAkkor a nyirászát kivëtte. Ot van asszony, amëllyik ot vagyam mindik, hogy asz tuggya annak a dolgát rëndëzniÈ. ÈAkkar kivëtte szépen, s akkor bë´hoszták a nyirëltÈ, Ès akkor még ëØsszették eÏ kezeikët, s akkar még ësz szërëncse szólás, lëöntötték borvalÈ, Ès akkor kün még lõttek keÐttõt, hármat isÈ. ÈMikor kün lõttek, akkaÏr asztáÈ | Èkimënt ë liány, az | mënyasszony. Kimënt a nyirël isÈ, Èaz a nyirászaÈ, Èkimëntek mind ë ketten, s akkar ot kinÈ | ÈcsináÏltak ëgyÈ | Ènaµgy övestáncot, aszt a kerektáncot, ami, mind ëssze vannak fogó-, foglólvaÈ. ÈMikor asz tánco´lták, akkar ëgy esztambol diót, mëktõtöttek ëggy ësztambol dióvalÈ, Ès akkor, hogy ke- az a | mindënki a szélin vót, ugyë kerüték aszt a keringõtáncotÈ, Èszé- Ý mind kéz- övessen, zövestánc, nem tudom magyaru´ hogy mongyák, magyar neve, nem tudomÈ. ÈMikor táncolták aszt, akkor @@@ köröl lány, Èaz a mënya- nyirásza fëlhágott a fën eÏ lépcsûnÈ, Ès az az ajtó elött vót a táÏnc, szépen @@È. ÈAkkar Ý onnat a ga- Ý tõtésrõÈ, Èakkor fëlvëtte aszt az eÐsztambolt, és onnan bezúrantotta ada jë táncnak ë közepibeÈ. ÈHój, de mióst[?] szerettem vo´na aszt lefénképezniÈ. ÈAj, de szép vot tõle. Úr rropoktatták mindënki, hocs csak rája mënt, ud ropoktattákÈ. ÈHå mindënki kapatt ugyë abbol a dióbolÈ.

ÈS akkor osztán ot törték, akkaÏrÈ | Èmiután eszt ot megëtték, ugyë ë diót, no mosz vége lëd diónakÈ, Èakkar asztám még inditattak, még ëggy ullyan táncot, még ëggy ullyan övessetÈ. ÈAkkar a nyiráÏszaÈ | Èvëtte az õ kis naszallujátÈ, Èamëllik nëki kellett lëá², kisnaszalluja, as a az ëggyÈ | ÈnyámjaÏ vót, ullan rokon félije, od vészárája vót, ugyan közeÐleÐb való rokonyÈ. ÈAkkar az vëttén ëty kártëcskát a borvalÈ, ÈvitteÐÈ, Ès ë nyirjászaÈ | ÈÝ vitte jë kancsót s a poháratÈ. ÈAkkar ahonnat kezdõttek e legényëk s a lányokÈ, Èakkor a nyirël mëntÈ | Èjobra ë legényëk feléÏÈ, Ètisztëlte ë legëÏnyëkëtÈ, Èë pedig ë nyirásza tisztëlteÈ | Èbalra jë lyányakat. Mindënikët, aki csak a tándzba vót, asz mindëniketÈ. ÈS az foj-, mikor végzëttek ë zegészvel, akkor a tánc fojt elé, Èhogy úty, hogy a többiëk is, amelikekët táncolunk ijen nótak, azokat is meg lehessenek tisztëlniÈ. ÈKor szépeÏm mektisztëlték borval õÏkötÈ, Ès akkorÈ, Èmikor vége lett imándég eÏ tiszteletnek, akkar vége lett a táncnak is. Akkor ugyëÈ | Ècsináltak akkor osztá²È | Èullyam mijëtÈ, Èënnivalót, ugyë mind ëgy vacsaraÈ | ÈcsináÏltak, készitëttek vacsaráÏtÈ. ÈAkkar mi, mikor annak, akkor bëültek, akkor imándék, tugya ûÐ má, a legényëk, lányok, körülbelül így éféli tájba, éféle utáÏn. Akkor azok elszóróttak, Èmind azaknak elhuszták aszt ÝÈ | ÈÝ mårsot, azak asztá hazamëntek, mindën lány, legény, azok mint ha-, hazamëntekÈ. ÈAkkar marattak Ý ÝÈ | Ý zembeÏreÏk a me- párjaikval, mindeÐnki, a rokonság, aki meg vót hiva, azak ot marattak aÈ | Èkor azaknak tëtték e vacsarát, akkoÐr ettek, ittak rëggeligÈ. ÈRëgvelik, s akkor osztándék miukor[?] véÏg- reg- véÏge lët rëgvel, akkor széÏpem mëntek haza. S akkor úty, hogyÈ | ez mënt körülbe-, mënt, máÏsnak mënt hat hétig ës, máÏsnak mënt két hónapig is, máÏsnak mënt csak három hétig, ahogy vót az üdõ, tuggya, ja fårsångÈ. ÈS akkar miutánn asztáÈ | Èakkar asztándék kesztették asztá, készültek rivohejën[?] mënyëkëzõreÈ.