Seregélyes (Fejér megye)

A magnófelvételt készítette Végh József, 1964. március 5-én.

Adatközlõ: Kállai Mihályné Szûcs Anna, 57 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1969-ben.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

Ellenõrizte:

***/

{-1 ÈA disznóölés, az hoty szokot történniÈ?}

ÈHát a disznóölés az mëg uty szokott, hozzákészülõttünk ugyë má elõtte való nap a disznõöléshöz, mindënÈ, Èés akkor vagy a rokonakat, vagy valami ösmeÐrõst hít az embër, aki hát lëvákto ja diszno´tÈ. ÈÉs aÏsztá akkor, mikorÈ | Èlëszurták, kora rëggel, akkor mëkpörkûtéÏk, hozzáláttok, szétszëttükÈ. ÈAzutám mingyá az vót az eµsõ, hogy ëk kis hushó miné elöp hozzájussunk, hoty | Èhát sütheÐssük a | Èmire szítszëttéÏk a disznót, mëksût a jó fris pecsënyeÈ.

{-1 ÈJó van. Na most, vacsorára mit attakÈ?}

ÈVacsorára asztám má a fris csonDbú fõsztünk fris husleÐveÐst, tõtötkáposztátÈ, Èés osztá akkor hurkát, kalbászt sütöttünk, Èmá akkor kész vót, és mëgvót a jó vacso-, disznótoros vacsor ais ëgybeÈ.

{-1 ÈJóvanÈ. ÈHát kóstolót szoktak-e itt adniÈ?}

ÈMi az ösmerõsöknek, szomszédoknak, hát Ý | Èrokonoknak, ki ide, ki oda, azér aki, hát ati kitõÏ kapott az embër, oda vitt isÈ.

{-1 ÈNa, hát kedve Kállai néni, Lucáról mit tudna nekem mondani? Luca napjáról, hogy vót-e itt valami szokás régen? Maga mán tudom, hogy nem tartotta eszt, de hogy az öregektõl még hallott <@@@È>.}

<ÈHát hallot>tam, mëg má azéÏr méÏg aÈ | Èf- fijatalap koromba, még akkor egzisztát itt is a Luca napja, hoty fölõtösztek | Èojan maskurákro, és mëntek az uccán, táncúÐtak, muzsikátok, és mëntek be ja házakholÈ. È@@kor sütöttek fáÏnkot, eszt, aszt, és asztán | Èkaptak vaty péϱszt vagyÈ | ÈvalamitÈ. ÈAki mit tudott annyi, asz adot neÐkijük. MéÏg ak-, az én üdõmbe is vót esz, hogy jártakÈ.

{-1 ÈSzabad vót-e Luca napján varniÈ?}

ÈHát asz mindég aszt hallottam, hogy akkor nëm szabad va´rnyiÈ.

{-1 ÈMit montak, miért nemÈ?}

ÈMer asz mongyák, hogyÈ [nevetés] Èbevargyuk a tyukok feÐneÐkit, asztá nëm to´jnak. A boszorkánságÈ. [nevetés] ÈDehát azéÏr éÏn csak nëm hiszëm ám asztatÈ. [nevetés]

{-1 ÈNa hát, a néni idejébe hátÈ, Èvót-e asz, hogy fosztó, vagy ijesmi, hogy a legények hogy mikor mentek úgy össze a lányokkal, szal tehát, mikorÈ | Èmentek udvarolni így a legények a lányokho, hát, arrú tudna-e valamit mondani, vótak-e ijen szokásokÈ?}

ÈHát a lektöpször ijen háziÈ | Èbulikat ta´rtottunk igy vasánoB délután is. ÈÖsszeÐgyütteÐk a lëjányok, híta ëggyik a máÏsikáÏt, barátnéját, Èés akkorÈ | Èhifták a gyerëkëk is ëgymást, és aszt akkor eµmëntünk ahhol a hászhol, ahun ta´rtottak ijen házibulit. Asztán | Ètáncútunk, közbe mëgösmeдrkëdëtt az embër ëgyik a máÏsikávolÈ.

{-1 ÈDe akkor még nem úgy hívták, hogy házibuliÈ. ÈAkko hoty híttákÈ?}

ÈHåt akkor uty szokták mondanyi, hogy batyubál. [nevet] BatyubálÈ.

{-1 ÈMijen nap menetek a legények a lányokho, mijen nap jártakÈ?}

ÈHåt akkor is csak így vót, mim mostÈ. ÈKeÐddën, csütörtökön, szombaton, vasárnoÐp, asztá végesztünk. Mer hád dolog akkor is vót, az éÏn idõmbe is, mink is dógozni jártunk. BeÐszégeÐttünk kint, ahun ëggyüt vótunk. [nevet]È

{-1 ÈNahát tessék mondaniÈ, Èmájfát szoktak-e itt álítaniÈ?}

ÈSzoktakÈ.

{-1 ÈHoty történik asz? Kinek álíttyák? Mikor, s <hogyanÈ>?}

È<Håt> asztat úgy, Èi- így házokhon, az én idõmbe nëm szoktak lëjányos hászhó (?m) állittanyi, hanëmÈ | Èigy a kocsmáÏgbo. It Seregélësën is négy vagy öt kocsma vo´t, nëm is tudom hamarossan, de mindën kocsmaudvarba állitottak a fijatalok ëggyÈ... | ÈAmejik, hová közeleb vót, meÐjikÈ | Ècsapat lë-, lány és legény. Akkor lányok atták a kendõket szalagokat, a legéÏnyëk mëg bort üvegbe, és fölállitották a májfát. És akkorÈ | Èmá tán- májfatánculásro má eµmëntek mindënhová, mindënÈ | Èmájfatánculásro, dehát ugy azéÏr a lekszokottabb vót, hogy | ellembe mink ide | fönt, amiÈ | Èmost Takács kocsma, ÈJónásé vót, Jónás Józsefé, mink oda szoktunk eеjáÏrnyi. MeÐr eÐz vót hozzánk a leÐkközelebb, eÐz vót a mi kocsmáÏnkÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈIgënÈ.

{-1 ÈHát Kállai néni, aµra emlékszik-e még, hogy legények meg lányok, úgy a szabadba, ugy jáccadosztak, szórakosztak úgy vasárnap délután, mikor ráérö idõ vót, faluvégin, vót-e ijesmi szokásÈ?}

ÈHát én így a faluba nëm nagyon sokat tudok mondanyi, mer éÏn pusztán nevelõttem, <Bárándon, i>gënÈ.

{-1 <È@@@@È?>

ÈDehåt od bizonÈ | Ènëm mëhettünk sëhova sëÈ, Èhogy ot nevelõttem én föl, hát ottam mindéÏk kint kötelet szoktunk összekötnyi, rudazókötelet, és jáccottunk: eµre csörög a dijó, amaµra a mogyoróÈ. ÈAsztá ugy bekötöttük a máÏsiknak a szëmit, mëg: gyertëk haza luggyajim, jáccottunk. Hát | Èmindë²hhu¸gyan, hogy a vasárnop eеteÐjjën, mer akkor kicsinnyeÐ, naggyaÈ, Èa nagyob lëjányok is összegyüttek, a kisseÐbbeÐk is, és ëgybe jáccogattunk a | gyöpönÈ.

{-1 ÈIgen. Legények vótak-e <otÈ> ?}

<ÈLe>gényëk is ot vótak, igën, azok is ot vótakÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈAzok szoktak lënnyi a fa´rkasok, asztá @ minket eµfoktak, amim mëntünk, mink mëg a libákÈ.

{-1 ÈIgenÈ?}

ÈIgënÈ.[Nevet]

{-1 ÈAsztán mi vót akkor, ha elfokták a farkasok a li<bátÈ>?}

<ÈHát akkor csak ugy | Èakkor árverést, árverés uttyánn atták ki a gazdánok a libákot. Amit montak néki, hogy mit kõ neki csinányi, hát akkor azér kiatták a libát. Hogy vagy mëk köllött eszt a legént csókúnyi, Èvagy eÐddig eе kölöt neÐki szalannyi, mëg vissza. AhuÐgyan, amijen büntetéÏst <rótak rá. KiszaptákÈ>.

{-1 <ÈKiszapták a büntetéstÈ>. <ÈÅhåÈ>.}