Ricse (Borsod-Abaúj-Zemplén) A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1962. február 11-én. Adatközlõ: Deák J. Józsefné Máté Julianna, 65 éves. Lejegyezte Balogh Lajos 1974-ben. Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára ***/ {-1 ÈNa Deák néni, akkorÈ | Ètessék el- nekünk elmondani aszt hogyÈ, Èa kenderrel mijen munkák vannak tavasztul kezdve, tavasszalÈ.} ÈAÈ | ÈMán még esztet ne tes<sékÈ>. {-1 ÈNa, tessék csakÈ.} ÈHátha elakadok benne, aszt nem jó lesszÈ. {-1 ÈNem baj. Tessék csak mondani, hoty tavasszal mikor szokták aÈ} <ÈTavasz>szal a keÏndeÏrmagot ëeµlvessük jóu anyaföldbe. OjambaÈ, Èhogy eµl lëÐt készitve neki azelõt való õüsszeÏl a földÈ. ÈEÏzeÏlõttÈ | Èmarikkal szoktukÈ | ÈveÏtni a keÏndeÏrmagotÈ, Èmos mán vagyÈ | Èöt-hat, tiz éivvel ezeÏlõtt | ÈgéppeÏl szoktukÈ. ÈVóut ígyÈ | Ègazdáknál is géip, kettõü-háromnak ëÐggyÈ, Èmos má, mostanába mán az ëeµlmúlt éveÏkkeÏl eÏzelõtt, igy vanÈ, Èmán vóut jóformám mindeÏn, mindëÐn ötödik-hatodik gazdánakÈ. ÈSaját gépjeÏÈ. ÈVaty tíznekÈ. ÈAkkor ëeµlveÏssük a keÏndeÏrtÈ, Èakkor aszt, mikor kikeÏl aÈ | Èzüdõ kedvezõ ráÈ, Èakkor kigyomlájuk belõlleÈ | Èfojókát, ami ártalmas, szuróutÈ, ÈijeÏsmit, ami ártalmas nekiÈ. ÈAkkor tizeÏnhéit héitig szoktukÈ | Èa földbe tartaniÈ | Èa keÏndeÏrt, akkor kiÈ... ÈHa a keÏndeÏrÈ | Èsárgafö£ü¡dbeÏ vanÈ | ÈveÏtveÏÈ, Èakkor nëm szárittyukÈ. ÈDe hotyha feÏkeÏteÏ fö£ü¡dbeÏ van veÏtveÏÈ, Èhogy mongyuk asztatÈ? ÈMán eszt veszi leÈ? [A magnetofon iránt érdeklõdött.] {-1 ÈNahát nem baj, <hogyÈ>. ÈHogyÈ} [A magnó kikapcsolása, bekapcsolása hallatszik.] ÈNaÈ. <ÈTömleÏÈ>, <Èa tömléibe>, akkor szárittyukÈ. ÈAkkor asz szárat kë£i¡t napÈ. ÈAkkor fëlkössük kiévëgbeÏÈ, Èeϵlvigyük a tóra, nyóuc-tiz nap ázikÈ. [Valaki bejött a szobába, megszakadt a beszélgetés.] {-1 ÈNa Deák néni, tessék akkor <mondani, hogyÈ>} <ÈLeÏheÏtÈ> {-1 Èhogyan ásztatták aÈ | <ÈkeÐn-?È>} <ÈNyóuc>-tiz napig ázottÈ | Èa kenderÈ, Èmikor kiszeÏttükÈ, Èniéha még látót is, é, -iér is, usz szoktuk mim mondani, hogy mënnyünk látójérÈ. ÈHotyha erõüsebb a keÏndeÏr vagy a vizÈ, Èa zidõü neÏm jóu szógált, nem napsütõüs heÏjeÏkeÏn van, akkor továbbÈ, ÈdeÏ eÏz vóut a leÏgnagyopszerü, hogy nyóc-tiz nap mulva ki-È | È-szettük és hazavittükÈ. ÈAkkor kiévéjévelÈ | Èfüõlfelé jállítvaÈ, Èuty szárat kéit napÈ. ÈEÏz vót nálunk a tö´rvényÈ. ÈAkkor oszt sziÐjjeÏl teritettük harmadik nap napsüti£ë¡s heÏjeÏkreÏÈ. ÈAkkor ugy | száratt ëty-kë£i¡t nap, akkor váktuk. Mikor napsüti£ë¡s vótÈ. ÈMikor ëeµlváktuk, akkorÈ | ÈmëÐgint ëÐggy ojan igeÏn jó napsüti£ë¡skor, mikor szél nëÐm fujt, akkor uty hítuk, hoty kitillóutukÈ. ÈAkkor jött osztán, lábbal, eÏzeÏlõt lábbal tõrtük meÏgÈ. ÈA szöszt, mostanában mán törõünek híftuk, akiÈ | Èvo£u¡t ojan, eÏggyeÏs heÏjeÏkeÏn, kettö£ü¡-három a kösségbeÈ, ÈtörõÈ. ÈKörül-körül kelletet hajkászniÈ, ÈosztÈ | ÈazutánnÈ | ÈmëkhusztukÈ, Èosz mikor ö£ü¡sszeÏl ëeµlvégesztük aÈ | ÈkrompéásástÈ, Èszántást, akiÈ | ÈfëÐjji£ë¡rni£ë¡pek odajárt a mezõreÈ, Èmer íÐn is jártamÈ, Èakkor asz ki£ë¡sõBB | szokot hozzáfogniÈ. ÈAkkor oszt ëeµlkeÏsztünk fonniÈ, Èmajd január utójéig, feÐbruár közeÏpíigÈ | Èmán mëÐk këÐlleÏteÏtt, ugy igyeÏkeÏsztünk, hogy meÏkfonni, meÏr akkor mán osztÈ | Èeϵlgyött a szüviésnek az ideje. Mikor mekfontuk, akkor kiszapultukÈ, ÈeÏzeÏlött, mostanába mán vaty három-niégy éivveÏlÈ. [Itt egy kis idõre megszakadt a beszélgetés.] {-1 ÈHogyan szokták, szapulniÈ? ÈNa, tessék csak, Deák néniÈ!} [Egy idõsebb férfi beleszól a beszélgetésbe, valami meleggel kapcsolatos, nem értem.] {-1 ÈMelegötÈ?} ÈKomojan beteg. Nem az, hanemÈ {2 ÈBeteg, <igenÈ>. ÈMostanába már vagy öt-hat éivveÏl eÏzeÏlõttÈ, ÈklórmeÏszeÏtÈ, Èuty hijják, klórmeÏszeÏt szoktunk venni kéit-három kis csomag, lapos csomagba van az, ötveÏn fillér ëÐgy darabjaÈ. ÈHát három ëÐliég ëÐgy darabra. HotyhaÈ | Èa darab nagyobbÈ, Èuty hijjuk mink, hogy darab vagy motóulá-, fëÐlmotóulájuk, még ëeµlpattan, akkor osztán az állapodik | ëÐggy, ÈëÐty tiz óra hosszaig | keÏl, hogy az nyújon rajta | motóulánÈ. |