Mátraszõlõs (Nógrád megye)

A magnófelvételt készítette Végh József 1964. november 4-én.

Adatközlõ: Szappan Jánosné Bata Júlia, 75 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1972-ben.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈNa most néni kérem, a kukoricaszedésrõl is beszélgessünk! Hoty történt <azÈ>?}

ÈHåt å kukoricaµt mëg lëtörtßüg zsaµkogbåÈ, Èfëlråktuk å kocsirå, osz úty hosztuk håzå fosztåtlånÈ, Èoszt ithon este fosztottunk. Hítunk sok fosztókot, Èlyaµnyok, legényëg gyüttek fosztånyi, oz dånoltåkÈ. ÈTån fõsztük nekik å maµkoskukoricaµt | Èutaµnnå, mikor maµ víge vót å fosztaµsnåkÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈTélëm mëk tollåt fosztottunk. Ott åkkor is å sok lyaµnt összöhítuk, oz | Ègyüttek, osztaµ lyaµnyok utaµn gyüttek å legínyëk is. ÈÅkkor mis [?] våty kukoricaµt fõsztünk, maµkosåt, vågy jó tésztaµt süttünk neÏkik, hogyÈ | Èjobbån elszóråkoznåk, åkkor jobbån elgyünnekÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈLegények mentek-e ijen hejreÈ?/}

/ÈGyütteg bizony å legéÏnyëk is, mindën lyaµnnåk gyütt å szeretõji odå å fosztóbåÈ. ÈMëgvaµrtå õköt kint, oszt úgy kísírtve å lyaµnt håzåÈ. ÈJaµrtunk å fonóhaµzho isÈ. ÈOdå is jaµrtåk å legéÏnyëk mind, oszt ot vótåk åggyig, mé csåk mink ot vótunkÈ. ÈOt@ Ètréfaµtåk å lyaµnyokvål, mëg énekëltünk, mindënÈ, Èåsz jó mulåtaµs vót ottënekÈ.

{-1 ÈHátha elejtette az orsót a lányÈ?}

<ÈHå elej-È> | È-tëttük åz orsórå mëg ånnyirå vigyaµsztunk, mer hå elejtëttük åz orsótÈ, Èå legéÏny åggyig nem åttå odå, még mëg nem csókoltå å laϵnyÈ. ÈHå mëgÈ | ÈneÏm csókoltå mëg, kivitte, oszt åz uccaµn kërësztû-kossú fëlmotollaµsztåÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈHát vót-e még oan játék, hoty kúdba estemÈ?}

ÈVót bion, åszt is jåccottuk, åsz mëgÈ, ÈmëgÈ, Èmëg jaµccottåk fordú bóhaµt å fonóhaµznaµÈ./

{-1 /ÈMi vót az a <fordujjÈ>?}

<ÈÚty, hogy> raµ këlleÏtt ülni å székreÈ, Ètå åszontaµk neki, hoty fordú bóhå. Åsznyå, nem fordulok. MeÏddig? Még ez å legéÏny, vågy ez å legény, mëgmontå nevit, még ez mëg nem csókolÈ. ÈHaµt osz maµn, maµ muszaµj vót, vågy åkårt, våd nem, elmënt, osz mëccsókoltåÈ. ÈMëgint osz lëült å legény, åm mëg mëgint oszt úty hítå el lyaµnt, hogy mënnyënÈ | Èåmëllyiket åkårtå û, hoty csókollyå mëgÈ.

{-1 ÈIgenÈ.}

ÈEz így mënt. Haµt mindën jaµtík elõgyütt ott å fonóhaµznaµÈ.

{-1 ÈHátÈ | ÈLuca napján fontak-eÈ?/}

/ÈLucå nåpjaµn mën nem fontunk, åkkor fosztottunk, våty horgoltunk, illyekët csinaµtunk. Mës süttük å mónaµllåskaµtÈ. ÈGyüttek å legényëk is, osz süttyük [süttük] å sok mónaµllåskaµt, osztaµn ëttyük. Më haµt åkkor csåk így, ilyen szóråkozaµs vót, mer fonnyi nem szoktunk åkkorÈ.

{-1 ÈMi az a mónárlaskaÈ?}

ÈUgy ollyån våzsbå süttükÈ. ÈOllyån víknyucskå, låposkå vótÈ, Èå våzsbå sütßtßük mëg. Vitßtßünk cúkrot, tejet, hogy mëntõ job lëgyön, mer ugyë å legånyëknek is jobbån teccëttÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈHát varni vartak-e Luca napjánÈ?}

ÈNemigën vårtunk, mer åszmontaµk, hom måjd å Lucå vårrút hågyít odåÈ.

{-1 ÈHát arról hallott-e a néni, hotyÈ | Èkészítettek régen, nagyon régen Luca-szé<ketÈ>?}

<ÈHogy>në, hållottåm <bizonyÈ>.

{-1 <ÈMit> hallott eµrõlÈ?}

ÈHaµt åzon tizënhaµrom nåp csinaµtaµk, mindék koppåntottåk velë ëggyetÈ. ÈOszt éjfélimisekor elvitték åÈ | Èzéfélimisére, hogy ot raµülnek. De nem mindëggyik mert, fílt, hogy å haµtaµho veÏrikÈ.

{-1 ÈÉs ha ráült a Luca székére, akkor mit látottÈ?}

ÈAszontå, hogy haµt û laµtot szårvåkot, mëg mikët laµtottÈ, Ède åközül keves mert raµülniÈ.

{-1 ÈMhmÈ. ÈHát a lányok csinálták-e aszt, hoty felírtak egy-egy nevet cédulára, így Luca napjánÈ?}

<ÈIgën>, åszt is csinaµl<tukÈ>.

{-1 <ÈHogy> vót azÈ?}

ÈÅsztÈ | Èúcs csinaµltunk, ånnyi cédulaµt, å nevekët, å legéÏnyëkét belëÐírtukÈ, <Èhogy måj> minõ nevõ vö§szi elÈ.

{-1 <ÈIgenÈ>.}

ÈMëm mëgint åszt is csinaµltuk, hogy vittünk åÈ | Èhaµrom misére piros ålmaµtÈ. ÈOsz mind å haµrom misén belëhåråptunkÈ. ÈOsz mikor håzåmëntyünk å hårmågyik misérû, kimëntßünk velëÈ | Èå fål mellé, hogy minõ nevõt laµtunk, måjd ollyån nevõ vösz elÈ.

{-1 ÈIgenÈ. ÈBetlehemesek jöttek-e kará<csonykorÈ>?}

<ÈAzok> is jaµrtåkÈ./

{-1 /ÈAzok hogy jaµr<tåkÈ>?}

<ÈHaµt> åzok mëg hosztaµk å kis Jézust å betlehembe, mëg botokvålÈ | Ègyüttek, mëg föl vótåk rongyos ruhaµbå õtöz- osz | Ètaµncótåk mëg énekëltekÈ. ÈEz íty törtínt mëgÈ.

{-1 ÈNe tessék zörögni, bele hallikÈ. ÈAprószentekkorÈ | Èjártak-e a gyerekekÈ | Èkorbácsolni? Az nem volt <szokásÈ> ?}

ÈNem, nemÈ.

{-1 ÈNos hátÈ | ÈFarsankor, húshagyókor vót-e valami mulatság vagy | Èbál farsang végén? <Ne tessék> zörögni, belehallikÈ.}

<ÈAkkorÈ> | Èmulå- vót mulåccsaµg, mind å haµrom nåp mulåccsaµg vótÈ. ÈÚty, hogy jaµrtunk taµncolnyi våsaµrnåp este, hétfûn, keddënÈ, Èez éfélig mindég mulåccsaµg vótÈ. ÈÅ kissebbeknek külön vót ivó, met ivónåk hítuk, å kissebnek-, -beknek is külön haµromfåjtå ivó vótÈ. <ÈÅhogyÈ>

{-1 ÈNa hát <eszt> hosszabban monygya el a néni! Eszt nem értem. Mi asz, hogy ivó, hát ivás vót ott a <faubaÈ>?}

<ÈNem ivó>, csåk ivónåk montaµk, hoty haµt eÏz å | ivó. Ez å kislyånyok ivójå, em mëg å någylyaµnyok ivójå. ÈHaµt maµn å fëlnyõtteké külön vótÈ. ÈÅ kissebbeké mëg | Èåzok nem vótåk ollyån sokaµig ott å mulåccsaµgon å kissebbek, mim maµn åz öregebbek, osz külön csinaµtaµk ne<kikÈ>.

{-1 <ÈHolÈ>?}

ÈVót ollyån haµzi kocsmaµbå, mëv vót ollyån | Ènågy üres haµz, åkit kiörjítëttek, osztaµn ot vótÈ.