Hernádszurdok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1962. február 27-én.

Adatközlõ: Fürész Andrásné Lengyel Julianna, 62 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1973-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

ÈTíz éveÏs voltåÏm, åÏmikor maµr eÏmlékszëÐm åÏz olaµcigaµnyokÈ | Èbårlå-, bårångolaµsokrúlÈ. ÈÚty, hogy vót ëgy vilaµktåÏlåÏn någyåpaµmÈ, Èåsztaµn åÏz mindég othon ült å | fål ålått. ÈËgy botocskå vót å këÐzébëÐÈ. ÈMåjd åsztåm maµr kiåbaµltåk å fëlnõttëk, hogyÈ | Èå népeÏk kåpaµltåk å mëÐzzõbe, Èmaµr å fëlnõttëk, åkik még idëhåzå vótåk, kiåbaµltåk, hogy jönneÏk åÏz oláÏcigáÏnyok, kileÏnc szeÏkér oláÏcigaµny jönÈ. ÈPersze åÏ fålu végin meÏgaµlltåk åÏ szëÐkëÐrëÐk, åkkor åzok å någy, dëÐrék olaµcigaµnyåsszonyok | å nyåkugbå ëgy någy raµncosÔszoknyåÈ, Èråjtuk å dërëkukom mëgint ëgy någy raµncosÔszoknyå. ÈKukuricåszëm vót nëkik spaµrgårå kötvë, Èodådobaµltaµk åz éheÏs tyúkoknåk, meÏrt å gåzdåsszonyuk å mëÐzzõn vót, ÈëÐlkåptaµk å nyåkaµt, mëkcsåvårtaµk, bë å szoknyå ålaµÈ. ÈMåjd åsztaµn åhol gyeÏreÏkeÏkeÏt, öreÏgeÏkeÏt vëÐteÏk észreÏÈ, Èottån kérteÏk, hogy vizeÏt åggyånåk nëkikÈ. ÈMåjd én is rimaµnkottåm å någyåpaµmnåk, meÏrt igeÏn jó szívû vótåmÈ, Èhogy vizeÏt kér åÏ néniÈ, Ènågyåpå, åggyåk neÏki vizeÏt. Måjd ådok neÏkeÏd eÏvveÏl å bottål, mongyå, csåk ëngëd beÏ å låkaµsbåÈ [s !]. ÈNo, måÏjd åÏkkor eÏlmeÏnteÏk å cigaµnyåsszonyok. ËÐz vót ëzërkileÏncÔszaµztísztül, eÏmlékszëÐm. Måj tizënëgy évëÐs vótåmÈ, Èhåt åmint mongyaµk itt å kårtårsnõk, hogy å linbaµvål jaµrtunk å HërnaµdråÈ. ÈDraµgå jó édësånyaµmnåk igeÏn sok szép libaµjå vót, én is lënt vótåm å libaµkkål å HërnaµdonÈ. ÈHåzåhåjtottåm å libaµt, meÏr igën gyütt å vihårÈ, Èeϵtüntëk å libaµk. Hoty hovåÏ lëttëk, hovåÏ nëm, de åÏz eÏgész | körültünk låkó népeÏk | Èmind gyütteÏk å vihår utaµn å segíccségünkreÏ, hoty keresik å libaµtÈ. ÈDe seÏnkinek neÏm jutott eÏszébeÏ, hogy å libaµk is å vihår elõl ëlvonultåkÈ. ÈSzëÐgény édëÐsåpaµm -- Oroszorszaµgbå hålt mëg, någyon régen vótÈ -- mënt, meÏrt åkkor is åz olaµcigaµnyok å fålun túl, våty hårom våty két kilométëÐrreÏ ot tånyaµsztåk, ot vót nekik ëty hë-, ëty hëgy, hëgy ålått åz igåzi tånyaµjokÈ. ÈMënt, hogyÈ | Èmëkszëmléli, hå nincsëÐn-ë naµluk å libåÈ. ÈÅmikor mëgy, Èå våjdåÈ | Èkint aµlt åz út szélinÈ. ÈDeÏ igën nåÏgy ëÐssõ vótÈ, Èåsz mongyå nëÐki, meÏrt mindég édësåpaµm szoktå å szëÐkëÐrrúggyokåt mëkcsinaµlni, våtyÈ | Èvålåmi ëÐltört å szëÐkëÐrögbe, åkkor mingyaµr hosztaµk odåÈ, Èhoty csinaµjjå mëg, Lëngyël baµcsi. HétÈ | Èsor eÏzüsd gomb åÏ mëÐllén, ëgy nåÏty pocåÏkosÈ | ÈvajdåÈ. ÈNo, åÏkkor édësåÏpaµm | mongyå | mongyåÏ neÏki, hoty hovåÏ mëgyën Lëngyël baµcsiÈ. ÈHam mëgyëk, åsz mongyå, vån ëty fõdëÐcském, å víz mëgaµl råjtå, lëëngëdëm rúlå kåpaµvål. ÈDëÐ ëÐszébëÐ së vót, hogy odåmënnyën, hånëm å libå sürgëÐttëÐ õkëÐtÈ. ÈMåjd mikor gyün visszå, åsz mongyå, hogyÈ | Èojån szomjås vågyok Låkåtos baµcsiÈ. ÈMongyåÏ ott ëty kislånnåk å våjdå, hogy lurkó, Èhozzaµ Lëngyël baµcsinåk vizëtÈ. ÈEÏzüstpohaµrrål hozot nëki vizëÐtÈ, ÈdeÏ ott ojån csëndësség vót, Èhogy å saµtrågbå min någy ålvaµs vót, ot libå nëm vótÈ. ÈMirëÐ håzåért szëgény édësåpaµm, maµr å libå mëgvótÈ, ÈmeÏrt kiåbaµltåk å libaµnåk, haµt mëkszólåltåk, å pinceÏåjtót å szél raµjugzaµrtåÈ, Èot vótåk å libaµk mind. No eÏz meÏgvót, eÏz å någy örömÈ.

ÈMåjd maµs ëÐsztëÐndõn, maµr åkkor tizënëgy éveÏs vótåmÈ, ÈhíreÏ mëÐnt åz eÏgész kösségbë, hogy olaµcigaµnyåsszony jaµr, jósnõÈ. ÈÉdëÐsånyaµm, åÏmint montåÏm is, tizënnyóc ësztëndëjig bëtëg vótÈ, Èmindënki åÏsz montåÏ, hogy rontaµsÈ. ÈNëm vót åz rontaµs, meÏr å måji orvosi nyeÏlveÏn åz izzûleÏt eÏlrontottå keÏzét, laµbaµtÈ. ÈÅkkor åsz montaµk åz åsszonyok, hogy rontaµsbå [!] våGy, Ènëkëd jósnõ këÐllÈ. ÈEÏlgyött å cigaµnyåsszony bë å fålubå. DeÏ itt åz ëÐggyik åsszont izs bëcsåptå, å maµsikåt is, sëÐnki neÏm vilaµgosítottå fël å | ëggyik å maµsikåt, hogy vigyaµzz, mër ëz ëgy bitång, hozzunk raµ csëÐndõrtÈ. ÈMåjd åmikor maµr å nénémnél mënt -- haµt tizënëggy évëÐs jaµnkaµt nëm vittëk å mëzzõrëÈ -- Èmondom, maµr gyün, maµr gyün å cigaµnyåsszonyÈ. ÈBëmënt, å jop teÏnyeÏrébëÐ nézëttÈ | Èå bål teÏreÏnyébëÐ nézëÐtt, å jop körmérül bëÐszéltÈ. ÈMindënkit mëgmondot neÏvérül, hoty ki, mi, hogy, mi történt åz éleÏtébëÐÈ. ÈMåjd åkkor, åmikor maµr lopni åkårtåk, åkkor mëg åsz montå, hogy mozs gyertëg beÏ å szobaµbå, Èmërt most titkosån fogok vëlëtëg bëszélni. És eÏs vót åz igåzi råblaµsÈ. ÈMåjd å nénémnél küszködött eÏgész délután, hogy mit ådott nëÐki, mit nëm, åsz sohå nëm tuttuk mëgÈ, Ècsåk åmikor ëlhosztå å néném å mi haµzunkhoZ, Èot vót ëty hëÐtvëÐnnégy évëÐs någyåpaµmÈ, Èmëg åsztaµn ëgy nyóc évëÐs kis öcsém, mëg iénÈ. ÈÝ Åszt | mongyå å neÏvét, mongyå, hogy Åndraµs, å fijådÈ, ÈJuli, å jaµnyodÈ, Èåsz mongyå, të mëg ojå²j jaµró vótaµl, åsz mongyå, most ëgy, ëggy épülëÐdbë kåptaµl húzåtotÈ. ÈËszt megmontå å bitång cigaµnyåsszonyÈ. ÈDeÏ mikor maµr lopni åkårt, Èåkkor åsz montå, hogy mos maµr vonújung be å szobaµbå, és ot mëgmondom, hogy miveÏl lëÐheÏt tégëÐdëÐt kigyógyítåniÈ. ÈOjån sëÐrtést vaµgott åzon åz ësztëndõn édësåpaµ, négy eÏmbeÏr foktå mëg. Sohå éleÏtébëÐ még ojån sëÐrtés neÏm vót åz õ szëÐgén kåmåraµjaµbåÈ. ÈDëÐ teÏssék elhinni, mi kizsgyeÏrëÐkëÐk, mëg åÏz åÏz öreÏg eÏmbeÏr, mëg | nëm sokåt fogyåsztottunk eÏl beÏlõleÏ máÏjus, júniusigÈ. ÈËty szëmig odåttå åz olaµcigaµnnåkÈ. ÈËgy aµrvå szëmig, Èmég csåk ëty fél dëkå szålonaµt vågy ëty szëkërnyi, vågy ëgyÈ, Èvågy ëgyÈ | Èm kårmonaµdlibúl vålåmit, vågy | sonkaµbúl, ot sëmmi neÏm vót. ÈSõt még mënt ki åz ånyaµmÈ, Èåsz montåm nëki, hovå tëÐccik mënni édësånyaµmÈ. ÈËÐldobot mågaµtúl, és ëÐlmëÐnt å kocsmaµrosnéhosz húsz forintot kérni å cigaµnyåsszonnåk, mëÐrt nëÐki nëÐm vót pénzëÐÈ. ÈOsz maµr åsz montå, hoty csåk minthå szita²µl laµttå vónå åpaµmåtÈ, Èés mikor seÏjeÏmkeÏndõt kér tûleÏ, åkkor åsz montå, hogy nincsëÐn seÏjeÏmkeÏndõmÈ. ÈVót seÏjeÏmkeÏndõ, deÏ maµr åÏkkor ëty kicsit úgy | mågaµhosz | gyütt åz ånyaµm, és åsz montå, hogy nincsën sëÐjëÐmkëÐndõmÈ. ÈMåjd åggyaµl, åsz mongyå, të Klaµrå, åggyaµlÈ | Èruhaµt, åmibë ëlvisszük, Èmërt hotyhå mi ëÐszt ëÐl nëÐm visszük, å tëÐ uråt kileÏnc ëÐsztëÐndëÐjik fog åz aµgybå rothådni, még å szålmå is kirothåd ålólåDÈ. ÈHå å tërënyét kértëÐ vónå åz olaµcigaµm, még åszt is odåttå vónå åz åpaµm, úgy mëgijjëttëkÈ. ÈÅ någyåpaµm hëtvënnégy évës vót, én is maµr någyocskå vótåm, tizënëggy éveÏs, sënki nëm laµttå, hogy ot ültünk mind åz åjtóbå, és ëggyikünk së laµttuk, hoty kivitték å kåmåraµbul å hústÈ. ÈÅdott ånyaµm lëÐpëÐdõt, ådott åbroszt, Èåz åpaµm sëÐgítëÐt nëÐkik å këÐrt végéig leÏvinni å szålonaµtÈ.

ÈNo, oszt åkkor måj maµ késõp hållottuk mëk, hogy ëbbë å fålubå is, åbbå å fålubå is ësz csinaµtå ëz å kéd bitånk cigaµnyåsszony. Mër nëm mågå vót å jósÈ, Èvót meÏlleÏtteÏ ëgy någy dëbëllåÈ, ÈåkiÈ | ÈbëÐszélt õ, åzér vålåmit tuthåtott, Èmërt it vån ëÐz å fiåtålåsszonkå, ÈeÏzeÏknél vót ëggy ojån ëÐmbëÐr, åki å maµsikåt ågyonütötteÏ våsvillaµvål. S haµrom ëÐsztëÐndëÐig ült å tömlöDzbëÈ, Èåsztaµm mikor gyüd be å cigaµnyåsszony å kösségbëÐ, våsaµrnåp rëggëÐlÈ, Èåz å szolgåleÏgëny ott ült å kåpubå. Osz nëvëttë åzokåt, hogy mijeÏn någy dëbëllå cigaµnyåsszonyokÈ. ÈÅsz montå nëki, hogyÈ | Èszégyëld mågåt të gyilkos, inkaµbb elbújnaµl, mëÐrt mëgöltëd åz ëÐmbëÐrtaµrsådåt. ÈDeÏ õnëÐki åsz sënki nëm montå å vilaµgonÈ, Èånnåk å cigaµnyåsszonynåkÈ. ÈMëÐrt õ | åz å | åz å fiåtåleÏmbeÏr neÏm tuttå åszt, hogy õ fog åvvål å cigaµnyåsszonnyål tålaµlkozniÈ. ÈDeÏ hå tudott is vålåmit, ijësmit, deÏ lopni, åszt keÏgyeÏtleÏnül. Haµt oszt åsz montå nëkëm åz én draµgå jó ånyaµmÈ, Èhogy åmíg élszÈ, Èåmi eÏlmúlt råjtåd, åsz tudod, Èå jósnõkreÏ në szaµmiccsÈ, Ètë åzokkål szóbå në aµjjÈ. ÈMërt maµr åkkorÈ | Èå någyåpaµmnåk åsz montå, Èhoty hëtvënnégy éves lëszël, åmikor mëk fogol hålniÈ. ÈS åz ëÐsztëÐndõ utolsó nåpjaµn tëÐmëÐttük eÏl, és nëÐm mëÐnt å maµsik ësztëndõbë bëlë, å hëtvënötödik ësztëndëjébëÈ. ÈÅz ësztëndõ utósó nåpjaµn ëltëmëttük, mëkhåltÈ. ÈVågy | vågy jót jósoltå, vågy neÏm, dëÐ ëÐz íty történtÈ. ÈDeÏ å húsunkåt, åszt ëlvittë, hoty hijaµbå rimaµnkottåm, édëÐsånyaµm, teÏssék fõzni nëÐkëÐm sódåros cidërét, Èmåj mëkhålok értëÈ. ÈÅkkor sírvåfåkått åz ånyaµmÈ, Èoszt åkkor eÏlmeÏnt GöncreÏ maµsnåp, hozot tizeÏnhaµrom kilo [!] szålonaµt, åszt å sålétromos szålonaµt nëm tuttuk mëgënni. ÈDe åszt úty teÏssék ëÐlhinni, hogy å någyåpaµm | Èsohå nëm kérdëÐsztë mëk, hogy | hovå tëttétëk åszt å rëngëtëk hústÈ. ÈSohåÈ.