Hegykõ (Gyõr-Sopron megye)

A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1963. január 23-án.

Adatközlõ: Kucsár Mihályné, 54 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1966-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈNo, Giza néni, akkor tessék elmondani, hogy Èlánykorába, iletve még gyerekkorába, Èmijen vót a vilák, hogyan jácottak, mint vót még, kiss | lánykorábaÈ}

ÈHát ugyë, Èmá mink visszamënõÏleg, ÈgyeÐrëkkoromba | mink vu£o¡tunkÈ heÐteÐn testvéÏrëkÈ. És laktunkÈ, Èëty házbaÏÈ. ÈA ÈapáÏm teÐstvírgyë, annak vu£o¡t háÏrom fija, ming vu£o¡tunk heÐteÐnÈ. ÈKözös konyhánk vu£o¡t. | A konyháboÐ bent vu£o¡t Èaz a keÐmënceÐÈ, Èakkor azok hátu ëty kisz szobábo vu£o¡takÈ, Èmikor má legínsorba keÐrûteÐk, akkor az istálóba keÐrûtek, mer nëm fi£ë¡rteÐk mëgÈ. Viszont mink | úgy vu£o¡tunk, hogy mikor eÐsteÐ lëfeküttünkÈ, akkor mihozzáÏnk beÐgyünnyi nëmigën lëhetëttÈ. ÈMeÐr ÈmiФëТg eÐmlíkëzeÐtëmbe öreganyám is ít, ÈidësapáÏm, mink mëg gyeÐrëkëk, Èviz- viszont mink mind a heÐteÐn ëtyszëre nëm vu£o¡tunk mëÐg, | ugyë folamatossanÈ. Èhát ollan szorosságbo vu£o¡tunkÈ, Èhogy ëgy tuluó, tulónak neÐveÐsztükÈ, Èëgy naty tuló vu£o¡t a szoba közepinÈ, ol´an láÏdaÏfiéli, am mëg a máÏsikk | ágy alattÈ, Èés asz ki vu£o¡t huzzvaÈ, Èasztán abba alut<tunkÈ>. [...]

{-1 ÈTesékÈ.}

ÈMaÏst oÐsztán | ez a kiФëТt családÈ, Ènëmcsak mi vu£o¡tunk ám így, Èhanëm a faluba számtalan házná, Èúty hogy ott úgy olan is vu£o¡t, hoty kiéÐt család is lakott ësz szobáboÈ, Èiés több | gyeÐrëkÈ. MoÐst Èakkor mináÏlunk | a szobábo vu£o¡t ëty falba rakott | sporheÐlt, de kicsiÈ. ÈHát oÐsztá mikor mink nyü£ö¡tünk, Èhát nëm vu£o¡t más lábbelinkÈ, Èmer nëm ám hoty szëginyëk vu£o¡tunkÈ, Èmi£ë¡g mink aziér | átlagba | a többivel ëtyformaÈ, Ède mindënkinek vu£o¡t ëty páÏr cipü£ö¡jöÈ. ÈMikor az eÐlázottÈ, ÈeÐsteÐ, szombaton pláÏnëÈ, Èakkor az ki lëtt pucúvaÈ, ÈÝ suvicknak neÐveÐsztük, soÐvickalÈ. ÈRápök, beÐleÐpök, köptünk a Èsubickos | dobozba, Èsz avval keÐntük beÐ, uty fínyësitëttük ki, deÐ eÐlöbb a lábbeÐlit mëk köllött száÏrogatnyiÈ, Èhogy vasárnop rëggel fölvëheÐssükÈ. ÈNo mast eÐzÈ, Èmin gyeÐrëk, ennek aÈ | È[i]zejë vóÝt. Mast a lakázsbo péeldául mim mondom, közös konyha vu£Ý¡t, kicsinÈ, Èközös kamara vu£o¡t. ÈA kamara ollan keÐskëny vu£o¡t, Èhogy | Èha valamëllik bent vu£o¡t a | beÐlsõ sorkábo, mëk köllöttö várnyi, mer ëggyik felin a miénk vu£o¡t, ÈmáÏsik felin mëg a ÈbátyáÏnkiéÈ. ÈNo mos mëk köllöttünk mink váÏrnyi, ha az onnaj kigyüttÈ. ÈA konyhaÈ? ÈHát akkor csak a szobábo vu£o¡t sporheltÈ, a konyhán nëm vu£o¡t sëmmiÈ, Èa kemënce teÐteÐjin vu£o¡t a tüszÈ. ÈOt vu£o¡t csinávo Èëty tüsz, ki¤ëÏ¢tfeli¤ëÏ¢ mëG az olan cseri¤ëÏ¢pÈ | Èfazëkak vu£o¡tak. OlanÈ Èmagassap cseri¤ëÏ¢pfazokak, Èa vu£o¡t körül állítvaÈ, Ès kö- kiëÏtfelülÈ. ÈËggyik felü viz melegût vagy | leves fü£ö¡t, vagy nëm tudom mi, Èközbe mëg oda vu£o¡t rakva Èazok a hosszab rü£ö¡zsiékÈ. ÈA máÏsik felin mëg az áÏngyomÈ | Èrakta mëg, a másik feÐlínÈ. ÈUan tüszheÐl köz vu£o¡t, ahogyam beÐmëntünkÈ. ÈHát bizaÏ, Èmikor valaki beÐgyütt hozzánk, az úgy mënt ki a keÐmënyën, mind ahunÈ, Ènëm tudom ién, máglát raktakÈ. ÈNo most azok a ÈtüszheÐlës fazokagba úty fü£ö¡tt a levesÈ. ÈHa, kalácsot sütnyi csak abba az eÐseÐdbeÐ, ha odbeÐm mëgraktuk a tüzetÈ. ÈViszont rítes vu£o¡t akkor a | Èjobban a di´vat, a rítessütísÈ. ÈMer az annyibul könnyeÐbbeÐn mëntÈ, Èhogy ahogyan a tüszhel tetejë vuot, vót a szílin ë kis Èizié, oda Èvalami vu£o¡t alaеja tívë, iés a paras ki vu¤o¬¢t huzvaÈ, Ès vasláÏbokon áÏllott, Èamit a tüzre rá vu£o¡t is tívë, oan vaslábok vu£o¡tak. ÈS ha tesz- tiésztát fü£ö¡sztünk, akkor a vasláÏbro tëttük ráÏÈ Èfazokat, ot forrot föl, viszont a rítes mëg meÐlleÐttë a paráÏzson sûtÈ. ÈNo mas vu£o¡t oan gömbölü ríteÐsfordittu£o¡ dëszkaÈ, Èmikor hát ëggyik feÐlë mëksût, Èakkor aszt ráÏtëttük, Èóvatossan áÏtpördítëttük aÈ | Èrítest a másik felireÐ, Èhogy ott is mëksüllön. Hát így vu£o¡t a rítessütísÈ. ÈViszont kalácsot | Èugyë ha eÐseÐtleÐg vasárnopokon vagy bucsukor, akkor keÐmënciébeÐÈ | Èközössen szoktunk ëggyet a másikáná bucsukor kalácsot. ÈMáskor ritkán vu£o¡tÈ.

ÈNo mast Èutu£o¡b arra mënt a heÐlzeÐt, hogy | Èhát itt a tüszheÐlën valahogyam miéksë köllenë, Èhanëm olan láÏbospo-, porheÐltët, aszt a csiku£o¡sporheÐltët csináÏtottukÈ. ÈHát az áÏngyomnak is vu¤o¬¢t ëgy, neÐkünk is. ÈA mëg a tüszheÐl eÐleÐjbë vu£o¡t tívëÈ. ÈAnnyi eÐszünk nëm vu£o¡t, hogy aszt a kemënciét onnaj ki köllöt vu£o¡na dobnyi, Ènagyop hel lët vu£o¡na. ÈHát am mëg annyira kigyütt, mind a keÐttü£ö¡, hogy a konyha ajtu£o¡t | ippen hocs csak be lëhetëtt nyittanyiÈ. ÈHát akko mëg ot mënt a fü£ö¡zés. Hát má akkor könnyeb vu£o¡t, Èmer akkor máÏ a sütü£ö¡jik lëhetëtÈ | Èsütnyi isÈ. ÈHáÏt gondúhattya, mikor az a kiФë¢tÈ | Èsporhelt mëg vu£o¡t rakva, mëg be vu£o¡t gyujtva, min valami mozdony, a konyha közepinÈ. ÈHáÏt tisztogatnyi köllött, mer a szoba fü£ö¡deÐs vu£o¡t, Èaszt Èmá i¤ëÏ¢n emlíkszëm rá, mer i¤ëÏ¢n mindën izi¤ëÏ¢n ë kis kormot tëttünk a vizbeÐÈ, Èoszt akkor rongyal asz Èföl vu£o¡t dörgûvö, Èmer ugyë ki vu£o¡t tiporva, ëggyik helën göröngyös vu£Ý¡t, hosz szíp sima lëgyën. ÈA konyhát is, mer a is csak av vu£o¡t. ÈA fal tövit mëg ugyë szíp sáÏrgéÏroÈ | Èmindën szombaton eµföstöttük. ÈUgyë eÐz így mënt. A tüszheÐlën ot mëg úgy vu£o¡t, Èha rëndët akartunk csináÏnyiÈ, Èakkor a hamut | ÈbeÐsüpöltük ëk kupadzbaÈ. ÈOszt akko föl vu£o¡t teÐrëgetvë, id dëszka vu£o¡t, itt rossz ruha vu£o¡t, Èosztán ics csináÏtunk mëg a szípsígëÐtÈ. ÈHát osztán ugyë eÐz mútÈ, Èju£o¡ sokáÏjig, má a mi ríszünkrüÈ.

ÈNo mast Èakkor mindÈ, Èëcs családosÈ | Èzsölliér embërëk vu£o¡t-, Èaz apám zsölliér embër vu£o¡t, Ède amúgy Èju£o¡ Èizi¤ëÏ¢s vu£o¡t, gazdákodu£o¡ mëk politikus, Èmer û szëginyëm maratt, áÏrváÏnÈ. OsztáÏn uty | ÈveÐrkü£ö¡döt fölÈ. ÈNo, hát akkor mikor a Èizi¤ëÏ¢ vu£o¡t a meÐzzö£Ý¡gazdasáÏgi munkaÏÈ? ÈEÐzëk aÈ ÈnabbáÏtyáÏink, ezëk eljártok a HanybaÈ, Èhuszonëgy nap vu£o¡tak kaszányi mëg gyütteÐnyi, gyaloGÈ. ÈA Hany mëg vu£o¡tÈ, Èmit mongyak, tisz, tizenöt kilomi¤ëÏ¢tërÈ. ÈUgyë it má minálunk, itt a FeÐrtü£ö¡ meÐllíkinÈ. ÈAkkor azutá teÐheÐnekëm mindën íjjel eÐlmëntekÈ Èësz szeki¤ëÏ¢rrel hazahoznyiÈ. ÈEz mëgin idö£e¡be teÐllëttÈ. ÈUgyë az i¤ëÏ¢n idësapáÏm isÈ | Èfoltatta, de û, mink kicsinyëk vu¤o¬¢tunk, ûnek- az û fijaji nagyobbak vu¤o¬¢tak, esz mëk tutta csináÏnyiÈ. ÈDe idësapám má csak jobban a falu körüÈ.

ÈAkkor mikor aratás vóÝtÈ, Èhát bizo | neÐheÐz vu£o¡t. Elvu£o¡- tizënÈ | Èmikor a | Èmi£ë¡k csak azon keÐzdëmÈ, Èmikor má nyu£o¡c kileÐnc i¤ëÏ¢veÐsseÐk vuo- i- i¤ëÏ¢veÐs vu£o¡tam iëÏnÈ, Èakkor az uradalom- | -nak mëntünk kapáÏnyiÈ. ÈElsü£ö¡be ugyë miko gyöngi¤ëÏ¢bbek vu¤o¬¢tunk, akko ugy ëgy rëndësÈ, Èmer a vizsga arra má mindig mëgvu£o¡t, mire kapáÏnyi köllöt mënnyiÈ. ÈGyaloGÈ. ÈËty keÐndü£ö¡be vu£o¡t kötvö ë kis kënyi£ë¡rÈ, Èvalami ha vu£o¡t meÐlleÐjë, osztáÏ az idë vu£o¡t a dërëkunkra kötvö háÏturu eÐlü£ö¡reÈ. ÈAkkorÈ | Èmá az öcsiëÏm a, Èhisz ëgy mi¤ëÏ¢g íl is, a RudiÈ, Èem mëg utáÏnnunk hoszta az ebídët ullan ki¤ëÏ¢tÈ | Èolan lu£o¡gu£o¡s, kiëÏt fülesÈ | ÈeÐbídhordu£o¡ | ÈeÐdimbeÈ. ÈUtu¤o¬¢bb a is otmaratt ëf fi£ë¡ napraÈ. ÈIdësapáÏm mëg idësanyáÏm, azok mëgÈ ÈmeÐrfölötti [?] munkát vígeÐszteÐk othonÈ, Ède viszont | husz krajcáÏr vu¤o¬¢tÈ Èmëg izi£ë¡, tisz krajcáÏr aziër rëndësneÐk. ÈHát ugyë Èaz igën ju£o¡ vu¤o¬¢t, ha mink asz szombaton hazavittükÈ. ÈAszt a husz krajcáÏrtÈ.

ÈNa mostÈ, Èmikor | izi¤ëÏ¢ vu¤o¬¢tÈ, ÈaratásÈ, Èvu¤o¬¢t idësapáÏmnok ëty kiëÏzzel hajtu£o¡È | Ècséplü£ö¡masinájoÈ. ÈAkkor ÈeÐlkírtík máÏsok is ík kü£ö¡ccsömbe, mëg összömënteÐk ëggyik a másikánok seÐgitteÐnßi. ÈAkkor máÏ håjnålba mëg vu£o¡t keÐzdvëÈ, Èi¤ëÏ¢n is vuo¬tam ëtetü£ö¡, de idësanyám az igën i¤ëÏ¢rtëttë kiëÏzzel Èabba hajtu£o¡ masinábo ugyë | Èa ugy eÐlszilleÐsztnyi a gabnáÏt, osztán ub beÐleÐannyiÈ. ÈA vígin ahogyan kigyütt, ëggyik eÐlhuszta villávol, a többi mëg így ráÏszto villávol ÈkörülbeÐlü öt-hat-tíz lípísreÐ, hogy a szëmÈ | Èkifollon. LeÐktöp szëm ugyë a gíp alat vu¤o¬¢tÈ. Akkor ha e megvu¤o¬¢t, akkor mer mikor mënt, akkor früstököt tartottunk nyu£o¡c u£o¡rakkorÈ. ÈAkor kiburították má elü£ö¡, az öreganyáÏm aÈ | Èegy olan fatál vu£o¡tÈ, Èa krumplitÈ. ÈSzinte uk ki vu£o¡t feÐslü£ö¡dvö, mindig eÐmlëgeÐttyëk, hogy azúta sincs asz tom ullan krumpli, mind akkor vu¤o¬¢tÈ. Sza akko su¤o¬¢ vu¤o¬¢t odatívë, mindënki neÐkiûtÈ, Èev vu£o¡t a früstökÈ. ÈDilutá | Ènígy-öt u£o¡rakor mëg ÈuborkáÏt vagy aluttejetÈ. ÈEÐv vu£o¡t az íteÐlÈ. ÈMost akkor mëg dilutáÏ gyütt a feÐketëleÐveÐs! ÈI¤ëÏ¢n së vi£o¡tam nagy, az öcsi¤ëÏ¢m mëg mi£ë¡k kisseÐbbÈ. ÈAkkor Ý mënt a szu£o¡ru£o¡rostaÈ. ÈA szu£o¡ru£o¡rosta | -tát föl- | fölvátvo hajtottukÈ. ÈËggyik | ëccër i¤ëÏ¢n hajtottam, a máÏsik mëk föl vu£o¡t ávoÈ | Èëggy eÐm- szÝ- szi¤ëÏ¢kre, am mëg ugyÈ | ÈszurkáÏto a szu£o¡ru£o¡rostábo, Èmer ugyë polvás vu£o¡t, mindënÈ, Èa máÏsik mëg eеhuszta onnajtÈ | Èa izi¤ëÏ¢t. Idësapám mëg meÐrtëÈ. ÈVi¤ëÏ¢ka vu£o¡tÈ, Èavval meÐrtë fölÈ. ÈHát akkor bizo könnyeÐsztünk is ming gyeÐrëkëk, mer hát porba mëg izéÏbe neÐheÐz vu£Ý¡tÈ. ÈAkkor mikor em mëktörtínt, akkor osztá gyött idësanyám is seÐgittenyiÈ. ÈAkkor vu£o¡t a mírü£ö¡È. ÈMer akko nëm mázsán mírtík a gabnátÈ, Èhanëm | mír- | köböl, köbölnek neÐveÐsztík asztÈ. ÈKo beÐleÐrakták a köbölbeÐÈ, Èakkor aÈ | ÈlapáÏt nyeÐlivel il lësodorták, idësapám mëg mëgütöttö, osztá ugy lët fölmírvë zsákogbaÈ. ÈHát hoty hán köbölÈ | ÈtermëttÈ. ÈJu£o¡ van, ez így mënt ugyë illeÐn keservessenÈ.

ÈNo mast osztáÏnÈ, Èazutá mikor máÏÈ | Ènagyobbak lëttünkÈ, Ètöbb izi£ë¡ vu¤oÏ¢tÈ, Èakkor máÈ | ÈeÐngëmeÐtÈ Èa, itt a faÏlubaÈ, Èmer hátÈ | Èulan eÐleÐveÐnnyebb, vagy nëm tudom hogyan vu£o¡tam, igaz, hogy valami erös nëm vu¤o¬¢tamÈ. ÈJötteÐk, hogyÈ | Ènëm-ë mënník el neÐkik köblösnekÈ. ÈSzóval a köblössíg abbul állott, hogy ëg gazda eÐmbërÈ | Èëk kaszást fogadottÈ, Èmëgëgy marokszëdü£ö¡t. Hát ugyë köblösnek neÐveÐsztík, tek beÐnnünkeÐt, köblösnekÈ. ÈHáÏt osztáÏ ëg gazdánok arattunk is, ëggy unokateÐstvírëm vu£Ý¡t legín, av vu¤o¬¢t a kaszás, Èazok fia | Èvu£o¡t a | Èav- azok fia vu£o¡t a kaszáÏs, a leÐgín vu¤o¬¢t a kívëköttü£ö¡, i¤ëÏ¢n a marokszëdöÈ. ÈTizënhárom i£ë¡ves vu£o¡tamÈ. ÈS lëarattuk, akkor arattunk annakÈ. ÈKaptam százötven kilaÈ | ÈrozsotÈ, Èazë£e¡r, hogy ëggyÈ | ÈtizënÔnyu£o¡c vagy nëm tudom meÐnnyi hu£o¡t fü£ö¡d utáÏn, ami teÐrmët, fölszëttükÈ. ÈAkkor többet nëm eÐreÐsztëtt el idësapáÏmÈ. ÈHanëm mëgin ëm másig gazdáÏnokÈ | Èi¤ëÏ¢n vu£o¡t a aµÈ | Èi¤ëÏ¢n vu£o¡tam husz i¤ëÏ¢veÐsÈ, Èaz öcsi¤ëÏ¢m vu£o¡t hat i£ë¡vveÐl fiatallabbÈ, Èanná mëk ki¤ëÏ¢t i¤ëÏ¢vveÐl fiatallabb mi¤ëÏ¢g ëgy lëántestVéÐrëmÈ. ÈS három gyerëk arattunk ki¤ëÏ¢t i¤ëÏ¢vën át | Èannak aµ ÈzilleÐtü£ö¡neÐkÈ, Èugyë az izi¤ëÏ¢be mëntÈ, Èugy rízbeÐÈ. ÈHogy kërësztët adott. KërëzdbeÐ füzeÐtët ki, arra ugy nëm eÐmlíkszëm, hogy akkoriba hogyan vu¤o¬¢t aÈ | ÈfizetsígÈ. ÈEz így mëntÈ. ÈNo mast osztá, ugyë akkor máÈ | Èfölcsere, cseÐpeÐrëttünk annyira, Èhogy ot má akkor beÐleÐírtünk tizënhárombaÈ, Èot mëkkülömbösztünk a báÏtyáÏmmol, idë csináÏtunk háÏzot, isz itt a túsu£o¡ felin mëg is vanÈ. ÈMá annyira mëntünk, hoty hát mi¤ëÏ¢g ëk kicsint gazdáÏkottunk, mindënÈ, Èannyi idejigÈ, Èosztá háÏzot csináÏtunk. A házro nëm vert ki a pínzünk, ëg gazda kisegitëd bennünketÈ. ÈNo mast oÐsztánÈ, ÈazutáÈ Ècsak mëntÈ | Èfolamatossan íGYÈ.

ÈNo mast arrul, hogy mikor gyeÐrëkëk vu£o¡tunk, hogyan jáÏccottunkÈ!? ÈHá mindën vu£o¡tÈ. ÈLikakat csinyáÏltunk a fü£ö¡dreÈ, ÈosztánÈ | Èvuo¬t labda, de szü£ö¡rbü vu£o¡t ugy beÐfonvaÈ. ÈSztá aszt gurgítottuk, osztáÈ | Èmegvu£o¡t izi£ë¡lve, hogy mëllikÈ, Èha abba belegurgútÈ, ÈakkorÈ | Èaszt a máÏsik kikapta, amam mëg eÐlfutott, hogy mëgdobgyaÈ. ÈEszt vu£o¡t, minig az kirilili kaphatÈ, ÈeÐv vu£o¡t a gyerëkëknek a izeÐjë, mikor aÈ