Dudar (Veszprém megye)

A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1963. március 8-án.

Adatközlõ: id. Papp János, 87 éves.

Lejegyezte Balogh Lajos 1968-ban.

Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈPab bácsi, akkor legyen szives elmondani, hogyÈ | Èmikor, hogyan vót az a nagy jégesõ a mezõnÈ?}

ÈKihajtottam a marhákod, díbe, vasáÏrnop | díbe vót. Mëgëttem az eÐbídëtÈ, Ètiszta ruháÏt vëttem ráÏmÈ, Èmëk hát szómakalapot a feÐjembe tëttem, hát autáÈ | ÈidësapáÏm aszonta szëgi², Èha´jcsam ki üket, legaláb méÐg e- eÐsteÐllik háÏtÈ | ÈleÐgeеnek, jólaknakÈ. ÈTá borgyu vót, hát nëm vót ki addig istállóbú sëÈ. ÈOan tavasszaµ lëtt, osztá em mëk hát ugyë nyáron vót, aϵgusztuzsbaÈ. ÈAz osztå´ aszt is eµhajtottamÈ. ÈHát mire ippen odaírtem vóna, hoh háÏt maj leÐgeеtetëkÈ, Ènëm, nëm tuttak leÐgeеnyi sëmmit së, neki köllöt hajtanom az e´rdõnekÈ. ÈAz oszlopi hatáÏrnáÏ, ot vót a fõdünk, hát osztá nekihajtottam az erdõnek. Hát av vót a szërëncsém mék, hogy | Èaz erdõm hát áÏrnyík vót, mer Èonnan gyütt, onnan Szenkirá felû, ÈHömök [?] Èfelû. Naµgy vót, fekete fõhõÈ. ÈHåt mingyáÏ ottan a széÐl, a jéÐg mingyáÈ. ÈEsëtt a, ijjenëk ám ë, håtÈ. ÈKiverte a fejembül asztá a szómakalapotÈ. ÈHåt mireÈ, Èmire onnand eµgyüttem idájig a ke´rtëkig, amin vannak eëk a keµrtëkÈ, Èhåt mondom máÏ akkor idáÏjig jáÏrtom a, a jeÐgeÐt, mezéÏtláBÈ. ÈDe akkor asztám má csillapodott, Èmaе akkor csillapodott, de ojan vót ám, oan üdõ, hogy Ènëm láÏttom, eµ | hogy | Ènëm láttom el annyira, mind ide az a lepödõruha jaÈ. ÈNaGY, nagyon nagy vihar vótÈ. ÈAz asztáÏÈ, Èhajtottam autá, hajtottam hát egísszen az erdõÈ | Èkörül [?]. Ëggyik felü´ erdõ vót, másik felû mëg a keдrtëk vótak, ot vót ëggy utÈ. ÈHáÏt mire idëjírtem aµÈ, ÈmáÏÈ | ÈurasáÏgi lakta, urasáÏgi vótÈ. ÈOt vótak a feÐnyõk, oan apró feÐnyõk, máÏ keµrt vótÈ. ÈTan nagy, magas nyárfa vót, aµra gyütt lë osztaе a viszÈ. ÈhåÏt ot máÏ osztåÏ´ akkora visz fót, hogyÈ | Ènëm tuttak nekigyünnyi a marháÏkÈ. ÈFéÐlig-meÐddig nekimëntek, de osztá ojan, áÏtcsapott a teteji², háÏtáÏn a, a ÈviZÈ, Èautá visszafordútak. Annyi eszük vót, hov visszafordútak osztáÈ. ÈMuszáj vót ott oszt annyit váÏrnyi, mig az esõ csillapodot, vagy a, Ènëm az esõ, maе akkor nëm esët, hanëm a viZÈ, Èvisz, hogy ëk kicsics csillapodottÈ. ÈHát asztá ugy, azutá ugy gyüttek áÏttó, Èakkor máÏ osztáÏ a kizsborgyu is át tudogy gyünni. Nëm is tudott, Èmer akkor, mikor eµvitte a visz, háÏt osztáÏ | Ènëm ezënn a felín gyütt, ahunnaµ át köllöt vóna méÐg neki mënnyi, hanëm Èa máÏsik felû, ahunnaµ nëm köllött asztá a vizëm maе aеtmënnyiÈ. ÈHåÏt osztáÏ visszagyütt oda ahunnaµÈ, Èahun vót, ot vót am méÐg akkor a marháÏkkó. Síttam-rittam, hogy eµvitte a bo´rgyut a, a viZÈ, Èosztá hát jó messzi eµvitte, mire hoty kiöntöt a medribü a, a visz, È@@ ot szíjjeµfót autá a viZÈ. ÈHát ott asztá ÈmeÐneÐkût mëg a bo´rnyuÈ. ÈDe akik eµre a féÐlën vótak, ÈmaÏrháÏkkó, mi háÏt, aµraÈ, Èszonták, heÐteÐt agyonvertÈ | Èa, izé, a jéGÈ.