Csönge (Vas megye) A magnófelvételt készítette Balogh Lajos 1960. december 1-én. Adatközlõ: Bõszén Pálné, 65 éves. Lejegyezte Balogh Lajos 1966-ban. Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára ***/ {-1 ÈNa hogyan Ý, hogyan készûtek a kenyérsütéshezÈ?} ÈKënyiФë¢rsütíshë? Hát, mas má kënyiФë¢rsütíshë rákíszûtem eÐzeÐlött ëty hiФë¢ttel, hoty hiányos a fûteÐlík, hon nincsen fûtelíkÈ. ÈA kukoricaszár izíkët ugyë mëk köllöttem száÏrogatnyiÈ, Èhogy aÈ, Ètuggyak sütnyiÈ. ÈTëhát sikerût is az izíkët mëkszárogatnomÈ, Èut tuttam tëgnapi naponÈ | ÈkováÏszt, izé, kënyeÐreÐt sütnyiÈ. ÈAkkor a lisztët mëkszitátom, oszt | ÈtínyleÐgëssenÈ, Èhogy az is mëgmelegëggyík, nëhom mëkfázzík, mer ha mëkfázik a liszt ugyë, a kováÏszÈ, Èakkor nincs ju£Ý¡ kënyiФë¢rÈ. ÈTëhát mindën sikerûtÈ, Èfinom kënyeÐreÐt sütöttem, mer a fûteÐlíkët ju£Ý¡l mëk tuttam száÏrittanyiÈ. {-1 ÈNa, elõzõ nap a kovászt mëgász<tattyákÈ>,} <ÈIgën>, a kováÏszt akkor elõzõ nap mëk szoktyuk áÏsztotnyi, igën. HáÏt falusi asszonyok ity szokunk <ugyëÈ>. {-1 <ÈMibõl> csinájják a kovásztÈ?} ÈMindig ammikor sütünk, abbul a kënyi£ë¡rneÐk a kováÏsszáÏnok a közepibül vëszünk ki ë kis kovásztÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈSztán akkor aszt összegyurgyuk ë kis liszteÐlÈ, Èmëkszárittyuk, kiterittyük, mëkszáÏrodÈ, Ès akkor kírëm szípën, uty | a követkëzü£ö¡ sütískor akkor asz mëgásztottyukÈ, Èosztán azzal fog a kënyiФë¢rÈ, Èszinte a kováÏsz, ha mëg van keÐveÐrvë, mëkkelÈ, Èsztán akkor uty sikeÐrül a ju£Ý¡ kënyi£ë¡rÈ. ÈErre nagyon vigyáznyi köll, ugyë miФë¢g a piФë¢küzletëgbeÐ is a piФë¢këkneÐk is, nëm az asszonyoknak, meÐr a kiskovász, ha mëkfáÏzik, akkor osztá nëm sikeÐrül a kënyi£ë¡rÈ. {-1 ÈHát asztán másik nap akkor rëggel mit csinálnakÈ? <ÈMásnap rëgÈ->} <ÈOsztán akkor> máÏsik nap rëggel ugyë, mikor dagasztanyi köll, akkor mëgdagasztunkÈ. ÈMëgnízzük a kënyeÐreÐt közbe, hoty hát mas má lëheÐt-ëÈ | ÈeÐlfûtteÐnyi a keÐmënci£ë¡tÈ, Èasztán akkor elfûttyük a keÐmënciФë¢t, ha ugy áll a këÐnyiФë¢r, asz máÏ tuggya az asszon, mind a szokotti keÐmënci£ë¡jitÈ, Èhogy ÝÈ | Èhogya²l lësszÈ | Èa keÐmënceÐ elkíszitvë. Kiszakasztunk, mëkkeÐl, fülik a keÐmënceÐÈ, Èkísz a kënyi£ë¡r, mëkkiФë¢tÈ, ÈbeÐveÐttyükÈ, Èki£ë¡t o£Ý¡ra mulva kiszëggyük a kísz kënyeÐreÐkeÐt, osztá kísszën vannak a finom kënyeÐreÐkÈ. {-1 ÈNa hogyan füttik el a kemencétÈ?} ÈBeÐtësszük a szalmáÏtÈ, ÈgyufáÏt, alajgyujtyukÈ. ÈAszt a száÏrizíkët rátësszük, vagy akármit, amivel <füt az embërÈ>, {2 <ÈAmit a teÐhi£ë¡n> lëÐleÐveÐ<leÐzÈ>.} <Èamit> a tehi£ë¡n lëleÐveÐleÐzÈ, ÈoÐsztán eÐzzeÐl sütünk, meÐr hát, Èm hát it <Èfalusi viszonylatba> ugyë nincsÈ | ÈfûteÐlíkÈ. ÈSö£Ý¡t az a baj, hogy az embër mast neÐheÐzzeÐn tud ahho <hozáÏjutniÈ>. {-1 <ÈIgenÈ>. ÈNa hát hogyan láttyák meg aszt, hogy jó a kemenceÈ?} ÈKeÐmënciФë¢t mëg ut tuggyuk mëg kírëm szípën, hoj ju¤o¬¢ a keÐmënce, amikor máÏÈ | Èa kemënceФë¢nek a teÐteÐjë ugyë ju£Ý¡ vörös, ki van vörösûvö, ki van feÐjji£ë¡rûvöÈ, Èa feÐnekit mëg mikor avval a fa-È | Èku- kuruglávol mëkkuruglállukÈ, <Èmëk-> kaparáÏsszuk, mëg a piszkafáÏvol, akkor a feÐneÐkë mëg szikráÏzzikÈ. ÈNo mast osztá máÏ akkor ju£e¡ a keÐmënceÐÈ. ÈAkárhány asszon ë kis lisztel is mëk szoktya proϤݢbányi, de ën ugyan aszt nëm csináÏlomÈ, Èmer máÏ a szokotti kemënci£ë¡hë iФë¢rt az eÐmbër, <hogyÈ> {-1 <ÈMhmÈ>.} ÈbeÐ lëheÐt vätniÈ. {-1 ÈNa lisztel hogyan próbáják <megÈ>?} <ÈA> lisztët mëg ugyë be szoktyák ud dobnyi, ollik asszon a keÐmënci£ë¡be, hotyha ëccërreÐ mëglobbanyikÈ, ÈföllángútÈ, Èhogy akkor má joϤݢ, <mëksül a kënyi£ë¡r, ugyë> joϤݢ a keÐmënceÐÈ. {2 ÈJu£o¡ a keÐmënceÐÈ.} ÈHát ugyë i£ë¡n eÐszt nëm csinálom, mer i£ë¡n máÏ ugyë eÐbbeÐ hátÈ, Ènekëm nagy a gyakorlatom, hogy a kënyi£ë¡r ju£Ý¡, ju£Ý¡ lëgyënÈ. ÈIgënÈ. {-1 ÈAmikó mëgmarad ëty kis tészte ugy dagasztásko´ utána, <aszt micsinálÈ>?} <ÈAszt mëg összöÈ | Ègyurgya, dagassza az eÐmbër, mëk hömbölgeÐtiÈ, Èabbul akárhánszor sütök langalu£Ý¡t, ha nëm rösteÐllëk velë veÐszü£ö¡niÈ. ÈHa rösteÐllëk velë veÐszü£ö¡nnyi, akkor mëgÈ | Èmëkszü- sütöm vakarcsnak. BeÐdobom a keÐmënceszáÏjáboÈ, ÈneÐ itt a kavarcs, <PaliÈ>. {-1 <ÈMhm>, mhmÈ.} {2 ÈVakaríkÈ.} {-1 ÈNa asztán a, a langalót hogyan csinájjákÈ?} <ÈLanga>loϤݢt, asz mëg mikor mëgin ugyë mëkpru£Ý¡bálluk, hogy no moÐs márÈ, Èahho mëgin i£ë¡rt az asszon, hogyÈ | Èmá mëksül benn a langaloϤݢ, akkor a sütü£ö¡lapáÏtroÈ, Èmëglisztëzi az eÐmbër a sütü£ö¡lapáÏtotÈ, Èsodru¤o¬¢fáÏvol akkor osztá kinyujtya aszt a tiФë¢sztát, aszt a kis, ökölnyi kis tiФë¢sztátÈ, Èkilapíttya, mindaddig sodorgya, i£ë¡n ugyë igën-igën víkorra szeÐreÐtëm, akárhány ujnyi vastagon is sütÈ, Èi£ë¡n mëk hát akkor ollan igën-igën víkorra, osztáÏn akkorÈ | Èsütü£ö¡lapátru finomul a tüzet a kemënci£ë¡be szilli£ë¡taszintya az eÐmbërÈ, Èsztán akkor beÐdugÔgya aÈ | Èlangalo£Ý¡t, langalu£Ý¡nak valu£Ý¡tÈ. ÈKor mëgim beÐdugÔgya a sütü£ö¡lapátot, kikaptya, hob beÐn në igÔgyënÈ, ÈmëkforgattyaÈ. ÈMëksût, akkor szirru¤o¬¢ mëkkeÐnnyükÈ, Èfokhajmávu¤o¬¢ mëkkeÐnnyük, so¬¤Ý¢val mëkhintyük, kísz a finom langalu¤o¬¢È. {-1 ÈMhmÈ. ÈNo mostanÈ. ÈAÈ, Èmijen lisztbõ csinájják a kënyeretÈ?} ÈRozslizbülÈ. {-1 ÈRozs@È} <ÈTëszneÐk> ugyan közibë akárhány, ju£Ý¡ i£ë¡m magam isÈ | Èbuzalisztët is, aszt a máÏcsik<lisztët>, amitÈ {-1 ÈMhmÈ.} ÈSzoktyáÏk mondanyi, hogy ez a daráÏs liszt, em mëg a máÏcsiklisztÈ. ÈAbbul szokok hozzá tënnyi, hogy akkorÈ | Èmi¤ëТk finomabb ugyë a kënyi£ë¡rÈ. ÈNëm isz száÏrod ojjan hamar mëkÈ, Èmer a buzakënyi£ë¡r magáÏbo, a buzalizbül magáÏbaÏ hamar mëkszáÏrotÈ. ÈSztán í akkor tiváÏp tartÈ. ÈRozsliszteÐl van a buzaliszt ugyë összäkävärvëÈ. {-1 ÈHány kenyeret szoktak sütniÈ?} ÈI£ë¡n piФë¢ldául kettü£ö¡t sütök, háÏrmotÈ. {-1 ÈMeddig tart asztán az <elÈ>?} <ÈHá>rom hiФë¢tig. Ëggy-ëk kënyiФë¢r ëty hi£ë¡tikÈ. {-1 ÈMost asztán a lisztet akkor kimérik, vaty hogyan <tuggyák, hogyÈ>?} <ÈA zsomborral> mírgyükÈ, ÈigënÈ. ÈHa háÏrom kënyeÐreÐt számittok, akkor van ollan kis míret, kit kicsi zsomborom, asz háromszor teÐlitëszëm lisztel. Ha keÐttü£ö¡t akarok sütnyi, mëk kiÐëccërÈ. ÈMëkszitállo az embër osztánÈ, Èhm mer iФë¢n szërinteÐm ugyëÈ, ÈaziФë¢r csak iФë¢n aszt ëszëm meg gusztusossan, amivel magam <eÐlbáÏnyokÈ>. {2 È@@ nékiÈ.} {-1 ÈHát a kemencefüttéskor mivel piszkájják a tüzet, <vagy micsodaÈ>?} <ÈPiszka>fáÏvolÈ. {-1 ÈIgen. Valamijen a pemet nem hasz<nálnakÈ>?} <ÈI£ë¡n nëmÈ>. {-1 ÈIgenÈ.} ÈI£ë¡n nëm. De van asszon, aki a peÐmeÐtët is hasznáÏlÈ. ÈSzikráÏt kihuzza, osztáÏn akkor kipämätüliÈ. {-1 ÈMijen, mijen az a pemetÈ?} ÈAsz mëg illeÐn kukoricacsuhábul csináÏlláÏk. Ëb botnak a vígire dru¤o¬¢ttal ráÏkötikÈ, ÈbeÐleÐtëszik a vizesvödörbeÐÈ, Èju¤o¬¢l kiráÏzzáÏk a vizeÐtÈ, Èosztán akkor vüszik a keÐmënceszáÏjáÏ, keÐmënciФë¢<beÈ>. {2 <ÈA keÐmënceÈ>} <ÈHa> häväs a keÐmënceÐ, teÐteÐjire is fölcsaptya, hogy aÈ | ÈheÐvit vëgyë el, hon nëhogy elígÔgyën a kënyeÐrëÈ. {-1 ÈIgënÈ.} ÈAhho má az asszon i£ë¡rt, a falusi asszon, hogyÈ | Èmast igën mëkfût ez a kemënce, elígnek a kënyeÐreÐimÈ. {-1 ÈMost kukoricsfosztázsból készül a <pemetÈ>?} <ÈPeÐmeÐt>, igën, kukoricafosztáÏzsbulÈ./ {-1 /ÈNa Abból a fosztázsból más valamit is szoktak <fonniÈ>?} <ÈHát abbul> ugyë csináÏ, földolgozzáÏk ugyëÈ, Èmas pi£ë¡ldáÏul ugyë Celdömölkön van a kisipari, ugyëÈ, ÈeÐszt a csuha dolgokat ugyë, mer ebbül írtíkës szatyrokat, mit tudom i£ë¡m mikeÐt, szõnyeÐgëkeÐt, tëpikëkeÐt csináÏnokÈ. ÈMas má ugyë azi£ë¡r nëm annyiraÈ | ÈígeÐtik el. Elöbb üdü£ö¡be eÐl szoktuk ígeÐtnyi a kukoricaÈ- | ÈÝ fonyásnok aszt a hosszúÈ, ÈmineÐk mongyáÏkÈ? {2 ÈKoszoruÈ.} ÈKosz-, koszorunak a csuháÏjáÏtÈ. ÈDe mas háÏt máÏ ugyëÈ | ÈeÐszt is írtíkësittik ugyë, Pápocrul ki szoknak gyünni azok aÈ | ÈÝ zeÐmbërëk, kiabáÏlláÏkÈ, Èho kukoricacsuháÏt vëszëkÈ. ÈSztáÏn akkor az embër szalad, hoty hát i£ë¡nnáÏlom is van ëggy ölleÐl. Tisz forintotÈ, Èmit tudom i£ë¡n meÐnnyi az a csuha, osztánÈ | Èmëgvëszik aszt is, mer azok Pápocra ugyë dolgoznak a celdömölki kisipariba, a háÏziiparbaÈ. ÈHát mas máÏ máÏma annak is nagy írtíkë vanÈ. {-1 ÈHåt a kukoricát it hogyan szokták lëszenni? Ugy, ugy ott lefosszák, <vagy ithonÈ>?} <ÈMast az> idiФë¢n má nagyon sokan , ju£Ý¡ i£ë¡ magam is, rajt a száÏráÏn fosztottuk lë, csak tisztán a kukorica jöt hazaÈ. {-1 ÈHát régebbenÈ?/} /ÈRéÏgebben akkor mëg ugyë <csak ot lëtördiФë¢tük, osztáÏn akkorÈ> {2 <ÈLëtördi£ë¡t@@@, uty hosztuk hazaÈ>.} ÈIthon az eÐmbër a lakáÏsáÏbo aszt a sokÈ | {3 ÈFonásrul lëtörtükÈ.} ÈPiszkot, piszkot, mocskot ugyë it takarittanyi köllött azutám mi¤eÏ¢gÈ | Ènapokon kërësztülÈ. {-1 ÈMhmÈ.} {2 È@@@È} ÈOsztáÏ mas hát em mast ujjittás, hogy a ugyë igën sokam mast az idi£ë¡m , máÏÈ, Èot rajta fosztottuk lëÈ. {2 ÈTiszta kukoricáÏt <hosztunk hazaÈ>.} <ÈTiszta csöveÐs>kukoricáÏt hosztuk haza ugyë, ez aÈ, Èminek mongyák eszt a kukoricát, <amit moÐstÈ>? {4 ÈHibridÈ.} ÈJa, hibrid kukorica, nagyon ju¤o¬¢l beváÏllott, ugyë hát ez igën-igën natyszërü vuФe¢t. KönnyeÐn törik is aÈ | ÈtövirülÈ, Èhát ugy üteÐmësztük be, hogy igy gyorsabban vígzünk velë, de igaz is vuФݢt, ju¤o¬¢ is volt, meÐrÈ | ÈtisztáÏb munkáÏt vígeÐsztünk, mëGÈ | ÈmáÏ lassan ha a lakáÏs leÐgaláÏbb piszoktul mëg <van mentvëÈ>. {2 <ÈA máÏsodikÈ>. |