Becsvölgye (Pajzsszeg, Zala megye, Göcsej) A magnófelvételt készítette Végh József 1963. február 28-án. Adatközlõ: Bán Jánosné Pais Rozália, 79 éves. Lejegyezte Balogh Lajos 1967-ben. Szinkronizálta: Vargha Fruzsina Sára A szinkronizációt ellenõrizte: ***/ {-1 ÈHogyan szették régen a kukoricát, mi vót itt a szokásÈ?} ÈRi¤ëÏ¢gënn a kukoricáÏt | ÈlëtördetükÈ | ÈsássostulÈ, Èë´sÈ | Èity törtëϤeÏ¢nt mëg, de mostam mëk hå´t jobbaÏn kiØfosztogaÏttyáÏkÈ. {-1 ÈIgen. De az a régi idõbe, hogy vót ezÈ? [Idõsebb férfi belebeszél.] ÈHoty csin-? Mos csak a néni, majd asztán a bácsi külön <beszélÈ>. [Nevetés] ÈNa, háÏt, este asztán kik fosztották ki a kukoricát? Tehát csak <a család vótÈ>?} <ÈLëszëttük> csövestü, iés akkor eÐsteÐ hitunk kukoricafosztóÏkatÈ. {-1 ÈMhmÈ.} <ÈËgy, ëgyÈ,> {-1 ÈSzomszédokatÈ?} ÈIgën. ÖsszeÐgyütteÐk ëgy juó csomuóva, iés akkor kifosztottuk a kukoricát. Nagy nuótaszuók vu¤o¬¢tak, mëgveÐndi£ë¡göli£ë¡sÈ. ÈHå´t ri£ë¡gën it <törti£ë¡ntÈ>. {-1 ÈMit, mivel vendégelték megÈ?} ÈMëgvendi£ë¡göÏti£ë¡k borraÈ, Èakor ti£ë¡sztávo vagy dijuót tö§rteÐkÈ. {-1 ÈMhmÈ.} <ÈGeÐsz>tënyi£ë¡t fü£ö¡sztünk ëggy-ëj <ju£o¡> fazi£ë¡g geÐsztënyi£ë¡tÈ. ÈIgen. Igy vót, <ugyeÈ>? <ÈIgy> vuot, igënn, a kukoricafosztás, el nuótáÏsztok a fijaÏtaÏlokÈ, Èe borozgattakÈ. ÈVu£o¡tak ju£o¡ mustok má ekkorÈ. {-1 ÈMhmÈ.} ÈIt törti£ë¡nt mëg rëϤeÏ¢gën, mostanába mëk kifosszáÏk aÈ | ÈszáranÈ. <ÈIt> törti£ë¡ntÈ. [...] {-1 ÈTolfosztás hogyan történt, aszt tessékÈ} ÈRiégënÈ? {-1 ÈIgen. Hogy hívták össze a szomszédokat? Tessék, arról beszél<niÈ>.} <ÈRié>gën | mëgvaµktáÏk a tollat, mëgmeÐti£ë¡ti£ë¡k <olluóvaÈ>. {-1 <ÈIgenÈ>.} ÈKi£ë¡rëm most mëk hát összehitunk ëgy ju£o¡ csomu£o¡t huszonöt-harminc tolfosztu£o¡t, i£ë¡sÈ | Èmas mëg mëkfosszokÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈI£ë¡s utáÏnna ë kisÈ | Ètáncmullaccság, ëty kisÈ | ÈiváÏszat, ëty kis ëvëÏeÏszetÈ. ÈHå´t mas it törti£ë¡nyik mëg a fiatalságÈ. <ÈIgy> mullaÏtoznaÏk elÈ. {-1 ÈIgenÈ. ÈNa tessék, hogy jártak it fonó<baÈ>?} <ÈEÐl>mënteÐk, öt-hat asszon összemënt, és kiérëmÈ, Èvuót ëgy rokkapácoÐ, mëg ëggyÈ | ÈfokláÏt i£ë¡geÐtteÐk ri£ë¡gënn, merÈ | <Èigy vi>láÏgittáÏs nëmigëm vu£o¡tÈ. {-1 <ÈIgenÈ>.} ÈSztán iéÐfi£ë¡lig is elfonyogaÏttunkÈ. {-1 <ÈMhmÈ>.} <ÈRiéÐ>gënn it törtiënt mëg a fonyáÏsÈ. ÈDe ki£ë¡süöbben hát máÈ | ÈfeÐjlëtt a ni£ë¡p, aÏkkor má csak külön az asszonyok <magok fonyogattakÈ>. {-1 <ÈIgen. Na abba az> idõbe, amikor a néni fijatal lány volt, akkor a fijatalok is eljártaka aÈ | <Èfonó- fonyó>baÈ} ÈFo<nyóba, igënÈ>. [...] {-1 ÈHát tessék mondani, abba az idõbe, régen, Luca napján, vót-e kotyolásÈ?} ÈVu£o¡t, igënÈ. {-1 ÈNa aszt tessék <elmeséni! Hogy vót azÈ>?} [Nevet] ÈVuotÈ. ÈLuca szi£ë¡kët csinyáÏtokÈ. {-1 ÈNa, aszt tes, aszt még sose hallottam, hogy csinál<ták aszt>? Néni mit hallott errõlÈ?} ÈEÐsz tudom. <NáÏlung> vu£o¡t ëty Szabu£o¡ JánosÈ ÈbáÏcsiÈ, Èiés csinyáÏto a Luca szi£ë¡kët máÏ elöttö hu£o¡napogba. Mindën nap ëk kicsit, hogy Luca naptyáÏro ki£ë¡szüllöm mëgÈ./ {-1 ÈMhmÈ.} ÈIës Luca naptyáÏro mëkki£ë¡szü£ö¡t, akkor asz monta, mas kütëszi a kërësztutraÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈHåtÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈEz it törti£ë¡nt mëk ki£ë¡rëmÈ. {-1 ÈMibõl csináltak Luca széket, fá<bulÈ>?} <ÈFáÏ>bulÈ. <ÈIlleÐn> kis liëdz daÏraÏbogbuÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈIgën. <Aszt montaÈ>, {-1 <ÈSzo a néni eszt> látta is, eszt <a @@È>?} <ÈLáttom>, igënÈ./ {-1 ÈIgenÈ.} ÈKiØviØtte oda, merre Kustánszëgbe elmëntünk, oda a kërësztutra, asz monta, kütëszi odaÈ. {-1 Na, astt mér tette ki? Mi vót a célja? Akkor mit lát meg, vagy <ki @@È>} <ÈAsz monta>, hogy a zedugot píÐnzëk ekkor lobbannak fölÈ. ÈArra üõ küül, iés onna mëgláttya, amikor fö§lobbannakÈ. ÈËgy nagyon öreg bácsi vu¤o¬¢tÈ. {-1 ÈIgenÈ. [Nevet]} [Nevet] ÈHát tesék mondaniÈ, Èasztán meglátta-e a kincseket <@@È>? ÈAsz monta, hogy mëgÈ. {-1 ÈBe asz montaÈ?} {-1 [Nevet] ÈHát kedves Bán néniÈ, Èakkor asz tessék mondani, hogy Luca napján aÈ | Ègyerekek vittek-e szómát, szóva vót <ÝÈ>} <ÈVüt>teÐk igëm, mëk forgáÏcsotÈ. {-1 ÈNo, asztán hogy vót asz, tessék csak <igy> továbÈ!} <ÈHåtÈ>, ÈeÐlmëntek ëgymásÈ | Èkazal, szalmakazalláÏho a gyerëkëk ë koráÏn rëggelÈ, {-1 <ÈIgenÈ>.} <Èiés> eÐlkeÐszteÐk ity kotyoráÏsznyiÈ, Èiés vütti£ë¡k a csutak szalmát mëg a forgáÏcsotÈ. {-1 <ÈIgenÈ>.} <ÈElopták>, hoty hát az üö tyuktyok többet tojjikÈ. {-1 ÈIgen. Mondókára nem emlékszika <néniÈ>.} ÈDe igënnÈ. {-1 Na mongya, <hogy Luca>} <È@@@È> [Nevet] ÈHá Luca, Luca kity-koty, hát igyÈ. ÈHå <többi> mëgÈ [Nevet] {-1 <ÈIgenÈ>. <ÈNa mongya csak továbÈ>!} ÈHajna lësz, ketëk lánya szajha lësszÈ. <ÈHå akkoÈ> [Nevet] ÈHát illeÐnyëkeÐt, <igaz vu£o¡tÈ>. {-1 <ÈNa mongyaÈ>!} {2 ÈHát në neÐveÐsÈ, <È@@@È>} <ÈAkkoraÈ> {2 ÈCsöcseiÈ} <ÈCicijë> lëgyën, mind a bugyigáÏs korsuó, annyi pi£ë¡nzi lëgyëm, mind az iégënn a csillagÈ. {-1 ÈMhmÈ.} ÈMer illeÐnyëkeÐt montak. EдreÐ eÐmlíkszëk, gyeÐrëkkorombaÈ./ {-1 È/És asztán attak-e valami ajándékot a kotyolóknakÈ?} ÈAttakÈ. {-1 ÈI<genÈ>} <ÈAt>tak nekiÈ, Èm thåt, eÐmlíkszëk rá, náÏlunk is mëkkináÏtáÏk üõketÈ | Èpálinkávo vagy ënnyivalóvalÈ, <Èti£ë¡sztá>vaÈ. {-1 <ÈIgenÈ>.} ÈHát ity szoktak nálunk ri£ë¡gënnÈ. {-1 ÈIgenÈ. ÈHát a korbácsolás asz hoty történtÈ?} ÈHát ez <isÈ> {-1 ÈAprószentekÈ<kor>.} <ÈAp>ruószentëkkor, hát ez is igy mëntÈ, ÈmëkkorbáÏcsutáÏk a lányokaÏt a fiataleÐmbërëk, hogy mos füzeÐssëm mëg, amiër mëkkorbáÏcsoltaÈ. {-1 Mhm.} ÈHát na it tör<ti£ë¡ntÈ>. {-1 <È@> azok mit montak a korbácsolókÈ?} ÈHåt Ý, más nëm montak, csak mëg, aszongyák, tuggyuk-ë, hogy apru£o¡szeÐntëg van, iés mëkkorbácsuótaÏk, akkor osztáÏnÈ, Èhof füzeÐssünk mëg neÐkikÈ. {-1 ÈIgenÈ. ÈJóÈ. ÈHát tessék mondaniÈ, Èhúshagyó kedden mi vót <a szokásÈ>? ÈHát akkor rönkhuzás vuót. <Hoty haÈ> {-1 <ÈNa, hogy> volt az a rönhúzás? Tessék <elmondaniÈ>!} [Nevet] ÈHát, ha aki nëm mënt fi£ë¡rho vagy nëm nü£ö¡sü£ö¡t mëg, ezëk összeáÏtok, iésÈ ÈhuzaÏttáÏk a rönkötÈ. {-1 ÈIgen, tehát amejik esztendõbe ugye nem vót farsangkor <lakodalomÈ>,} <ÈIgen. Lakodalom, amelyik falubaÈ>, {-1 <ÈAkkor huza-, akkorÈ>} <ÈAkkor< rönkhuzáÏs vu¤o¬¢tÈ. {-1 ÈNa, hogy vót asz, tessék elmondani ety kicsit bõvebben, mer én nem ismerem <esztÈ>.} <ÈEÐz> is ugy vu£o¡t, hogyÈ | Èösszeátok a fiataleÐmbërëkÈ, {-1 <ÈIgenÈ>.} <Èmëg ollanÈ> È|lányfi£ë¡li£ë¡k, hå´t mullaccsáÏgot taÏrtottaÏk hushagyu£o¡ keÐddënÈ, ÈeÐmeÐ, eÐnneÐk az alaptyáro, iésÈ | ÈhuzaÏttáÏk a rönkötÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈRönkhuzásÈ. {-1 ÈNa és, menyasszonnak nem õtösztek fel vagy võlegénnek ez nem õtösztettek <fel valakit elõtte, na hogy vót azÈ>?} <De igën, ity hushagyu£o¡ keÐddën> fölüõtöszteÐk. {-1 ÈIgenÈ.} ÈFülüõtöszteÐkÈ. {-1 ÈHát maskorák, más maskaráknak is felõ<tösztekÈ>?} <ÈIgënnÈ>. ÈAsz jobbaÏn illen fiatal gyeÐrkü£ö¡ci£ë¡k, lányok szoktáÏkÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈFölü£ö¡tösztekÈ. {-1 ÈIgenÈ. ÈTÝ e vót a farsang. Hát <húsvétkor> mi vót a szokásÈ?} <ÈIgenÈ>. ÈHá akkor mëg locsu£o¡takÈ. {-1 ÈLocsoltakÈ?} ÈIgënÈ. {-1 ÈÉs a locsolók mit kaptak ajándékbanÈ?} ÈHátÈ, ÈmëkkináÏtáÏk üõket, más nëm kaptakÈ. ÈMhmÈ. ÈItallaÈ. {-1 Ital<lal, igen>.} {-1 ÈTojást nem attak aÈ?} {-1 <ÈTojást it nem festettekÈ?>} <ÈNëm. ÈHå´ it> nëm vu£o¡t az a divat nálunk, csak mëg | Èhát locsu£o¡tak, és osztá mëkkináták italla, osztám mëntek továÏBBÈ. {-1 ÈIgen, jóÈ.} ÈNálunk ev vu£o¡t a szokáÏsÈ. [...] {-1 ÈTesék mondani, járt-e ki a néni aratniÈ?} ÈI<genÈ> {-1 ÈFijatalkorábaÈ. ÈHåtÈ, Èhoty készülõdöt hozzá a gazda az aratáshoz, asz tessék elmesélniÈ!} ÈHåt ki£ë¡rëm uty ki£ë¡szülü£ö¡döt hozzá, eÐlkeÐzdëttÈ | Èbocskort füznyi | ÈaÏraÏtás elöttÈ. {-1 ÈIgenÈ.} ÈKaszáját ki£ë¡szitëttëÈ, {-1 ÈIgenÈ.} Èaratu£o¡villáÏt tët fölÈ, Èiés osztánÈ | ÈeÐlmënteÐkÈ | ÈaratnyiÈ. {-1 ÈKora reggel, vaty <pedigÈ>?} <ÈIgën>, kora reggelÈ. {-1 ÈHarmatÈ | Ènem <zavarta a munkátÈ>? ÈHåt a, nëmÈ. ÈArra má eÐlveÐszëtt a harmat, amire | Èodai£ë¡rkësztünk. {-1 ÈIgenÈ.} |